A magyar traumatológiai hálózat a sürgősségi betegellátás felét végzi és országos hálózata lefedi az ország teljes területét, a progresszív betegellátás elveinek megfelelően is szervezett. A magyar traumatológia magas színvonalát szakszerű, primer, sokszor ügyeleti időben végzett végleges műtéti ellátás biztosítja, ami csak jelentős túlmunkával volt folyamatosan fenntartható.
Az ügyeleti ellátás jelentős terhet rótt a rendszerre és a közalkalmazotti keretek között az alacsony ügyeleti díjak miatt a rendszer fenntartása egyre nehezebb lett és összeomlással fenyegetett.
A folyamatos magas szintű ellátás biztosítása és az ügyeleti szolgálat, túlmunka megszervezése érdekében finanszírozási gondokkal küszködő vagy a tönkremenetel előtt álló intézmények (klinikák, kórházak) a vállalkozási formát kínálták fel az orvosoknak, amelynek jogi feltételét a 84/2003-as törvény alapozta meg.
A túlmunkát vállaló orvosok – szabad pihenőidejük feláldozásával – társas vagy egyéni vállalkozásokat hoztak létre kényszerűségből. Minden vállalkozó ellenőrizhető módon adóbevallást nyújtott be, viselte az adóterheket, befizette a helyi iparűzési adót, finanszírozta a könyvelési költséget, stb. A közalkalmazotti munkaviszony mellett végzett vállalkozási tevékenység esetén a közalkalmazotti munkabér, adó és tb. járulék terheit is viselték az orvosok. Cserébe a vállalkozások bevétele terhére bizonyos költségeket leírhattak: könyvek, kongresszusi részvétel, szakkönyv, számítógép, benzinköltség, stb. E kényszervállalkozásokat és a munkáltatókat a kormányzat a „színlelt szerződés” minősítés lehetőségével fenyegette meg annak összes lehetséges következményével.
A fenyegetés hatására, az APEH-vizsgálatoktól való félelem miatt a munkáltatók sorra felmondták a vállalkozói szerződéseket, beleértve a szabadfoglalkozású orvos munkavégzési formát is. Ezzel a vállalkozások ellehetetlenülnek.
Az orvosok és egészségügyi dolgozók – a magyar társadalomban egyedülállóan – túlmunka kötelesek!
A 40 órás munkahét felett 8 óra túlmunka kötelező, 12 óra vállalható. A baleseti sebészek (és az orvostársadalom jelentős része) ennél jelentősebb mértékű túlmunkát vállaltak vállalkozási formában, önmagukat is kizsákmányolva és családjuktól elvonva a szabadidőt. (A traumatológusok átlagosnál gyakoribb halála a stresszes szakmai tevékenység mellett a túlmunkának is betudható.)
Az európai uniós munkaidőkeret, a magyar jogszabályok figyelembevételével az ügyeleti ellátás, a jelentős túlmunka végzése a munkáltatók és a munkavállaló orvosok közös megegyezésével vállalkozói formában átmenetileg megoldottnak tűnt, amit a kényszervállalkozások színlelt szerződéssé minősítése felborított és veszélyezteti a sürgősségi baleseti ellátást.
A sürgősségi balesetsebészeti ellátást művelő orvosokra az Európai Unióban és a világ más országaiban is jelentős kereslet van tízszeres jövedelemért. Elindult a folyamat, a jól képzett, kiváló szakmai jártassággal rendelkező traumatológusok külföldön találnak jól jövedelmező állásokat, ahol nincsenek anyagi, ellátási gondok, ahol a legkorszerűbb gépeket, műszereket és eszközöket rutinszerűen használhatják.
A baleseti sebészek szinte valamennyi intézményben, a nyári hónapokra a kedvezőtlen helyzetben is vállalták a törvényileg kötelező feletti jelentős számú ügyeletet a traumatológiai ellátás folyamatosságának biztosítása a betegek és sérültek érdekében, amíg megnyugtató döntés születik a kérdésben. Többségük viszont szeptember 1-től csak a törvényileg kötelező 8 óra túlmunkát vállalja, ami az ügyeleti szolgálat töredékének megszervezésére elegendő, a hónap második felében nem lesz ügyeletes. Műszakosított munkavégzéshez pedig többszörös létszám szükséges. A fentiek alapján a Magyar Traumatológus Társaság vezetősége az alábbiakat követeli és érdemi választ vár 2006. augusztus 15-ig:
1. Ágazatspecifikus átfogó megoldást tartunk szükségesnek a sürgősségi traumatológiai ellátás vonatkozásában az európai munkaidő-direktívák és törvények figyelembevételével. A jogi szabályozás legyen pontos és egyértelmű, hogy mikor, milyen feltételek teljesítése mellett lehet különböző jogviszonyt létrehozni.
2. A traumatológiai sürgősségi ellátás finanszírozásának felülvizsgálatát, a sürgősségiHBCS pontértékek jelentős megemelését kérjük, mert a jelenlegi nem fedezi a ráfordításokat.
3. Követeljük a teljesítmény volumen korlát eltörlését, mert az betegellenes és tönkreteszi a traumatológiai ellátást.
4. A kormányzat dolgozzon ki a közalkalmazotti jogviszonyban dolgozó és ügyeleti tevékenységet végző orvosok számára olyan formákat (amelyek az Európai Unió számos országában beváltak), hogy a továbbképzések, tanulmányutak, kongresszusi részvételek, vagy szakkönyv – vásárlás költségként elszámolható legyen.
5. A baleseti sebészeti sürgősségi ellátással szemben tanúsított magas társadalmi elvárás, a jelentős fizikailag és szellemileg megterhelő túlmunka és ügyeletei tevékenység miatt 250%-os béremelést követelünk.
6. Kérjük az Uniós munkaügyi és munkaidő direktívák, valamint a Legfelsőbb Bíróság ítélete alapján az ügyeleti idő teljes munkaidőnek történő elismerését.
7. Kérjük, hogy a kormányzat kiemelten foglalkozzon a sürgősségi betegellátáslegnagyobb terhét, szükség esetén a katasztrófahelyzetet is önfeláldozóan, a lehetőségeinek hátárán túl is megoldó traumatológiai hálózat fejlesztésével, koncepciózus és strukturális átalakításával.
8. A traumatológiai sürgősségi ellátás koncepciójának kialakításában a traumatológián kívül anaesthesiológiai és intenzív terápiás szakorvosok, idegsebészek, sebészek, radiológusok, stb. szerepe is rendkívül fontos.
9. A Magyar Traumatológus Társaság Vezetősége készen áll arra, hogy a probléma megoldása érdekében tárgyaló küldöttséget állítson fel a Traumatológus Szakmai Kollégiummal együttműködve.
10. A fenti nyilatkozatot a Magyar Traumatológus Társaság Vezetősége alapos megfontolás után, egyhangú egyetértéssel fogalmazta meg a sérültek magas szintű ellátásának megtartása és folyamatos biztosítása, a szakma megtartása és a szakember-utánpótlás biztosítása érdekében.
11. A Magyar Traumatológus Társaság Vezetősége állásfoglalását a probléma jobb megismerése érdekében a törvényhozók és a társadalom valamennyi szereplőinek figyelemébe ajánlja.
12. Kérjük a Magyar Orvosi Kamara, a Kórházszövetség, a Szakszervezetek, a civil szervezetek, és a leendő sérültek támogatását céljaink elérésében. Az MTT állásfoglalásával egyetértő vagy szimpatizáló szakmák csatlakozását is várjuk. Egyúttal támogatjuk a kérdésben véleményt nyilvántartó és a Magyar Traumatológus Társaság véleményével egyező eddigi kezdeményezéseket.
A Magyar Traumatológus Társaság nevében:
Prof. Dr. Simonka János Aurél
A Magyar Traumatológus Társaság elnöke
