Az MTT MOTESZ Díjra terjeszti elő Prof. emer. Dr. Renner Antalt

A Magyar Traumatológus Társaság MOTESZ Díjra terjeszti elő Prof. emer. Dr Renner Antalt, aki szakmai tevékenysége folyamán sokat tett a magyar kézsebészetért, nemzetközileg elismert, számos hazai és nemzetközi kongresszus szervezője volt, egy sor MOTESZ által szervezett Interdiszciplináris Fórumának szervezője és előadója ként jeleskedett. Tevékenységével a kitüntetésre érdemes, az eddigi kitüntetettek névsorához méltó személyiség.

Prof. Emer. Dr. Renner Antal szakmai életrajza

Dr. Renner Antal 1933 január 8-án született Pestszenterzsébeten. Gimnáziumi tanulmányait a Kossuth Lajos Gimnáziumban végezte, 1952-ben érettségizett. Általános orvosi diplomát 1958-ban kapott a Budapesti Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán.

Az Egyetem elvégzése után 9 hónapig az Országos Mentőszolgálatnál dolgozott, majd 1959. júliusában került az első éveit élő Országos Traumatológiai Intézetbe, ahol 2006-ig, nyugállományba vonulásáig dolgozott.

Első intézeti tanítómestereinek, osztályvezetőinek -Dr. Ravasz János docens és Dr. Manninger Jenő – irányításával a fiatal, jó képességekkel, adottságokkal rendelkező, ígéretes tehetségű orvos pályája, minden tanulási lehetőség igénybevételével -itthon és külföldön-, alkotó légkörben, gyorsan emelkedett. 7 év után már felvételes ügyeletvezető lett.

Szakképesítései:

  • Általános sebészet (1963)
  • Baleseti sebészet (1965)
  • Plasztikai- és égés sebészet (1980)
  • Kéz- és mikrosebészet (1994)
  • FESSH Európai Kézsebész Szakvizsga, Bonn (1999)

Munkahelyi előmenetele:

  • Segédorvos (1950)
  • Tudományos munkatárs (1963)
  • Tudományos főmunkatárs (1970)
  • Adjunktus (1972)
  • Klinikai igazgató (1978)
  • Főigazgató helyettes (1984)
  • Főigazgató (1989-2001)

Egyetemi pályafutása:

  • Címzetes docens (Orvostovábbképző Intézet OTKI 1968)
  • Címzetes egyetemi tanár (Orvostovábbképző Egyetem OTE 1979)
  • Egyetemi tanár (Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem HIETE Traumatológiai és Kézsebészeti Tanszék 1989-2000)
  • Professor Emeritus (SOTE 2002)
  • Arany Diploma (SOTE 2008)

Akadémiai fokozatai:

  • Orvostudományok Kandidátusa (1976)
  • Magyar Tudományos Akadémia Doktora (1988)

Publikációs tevékenysége:

  • Könyvek:
    • A kéz piogén fertőzései, Medicina Kiadó 1984, 2. Kiadás 1999
    • A kézsérülések ellátása képekben, Medicina Kiadó 1986, LAM Kiadó 1992
    • Traumatológia, (Szerkesztő) Medicina Kiadó 2000, 2. Kiadás 2003, 3. Kiadás 2010
  • Könyvfejezetek: 14 könyvben, 20 fejezet
  • Tudományos közlemények száma: 278, idegen nyelvű: 114
  • Tudományos előadások száma: 362, idegen nyelven: 179

Tagsága Orvos Társaságokban:
6 magyar Orvos Társaság tagja
7 külföldi Orvos Társaság tagja, levelező tagja

Tiszteletbeli tagság:
Magyar Kézsebész Társaság tiszteletbeli örökös elnöke
9 külföldi Orvos Társaság tiszteletbeli tagja

Dr. Renner Antal a magasszintű orvosi gyógyító tevékenysége -traumatológiai és kézsebészeti- mellett 1962-től rendszeres oktatója volt az Országos Intézet és az Orvostovábbképző Egyetem Traumatológiai és Kézsebészeti Tanszéke által szervezett tanfolyamoknak.

Már fiatal orvos korától segédkezett a Magyar Traumatológus Társaság, a Magyar Kézsebész Társaság tudományos üléseinek, kongresszusainak a szervezésében a MOTESZ közreműködésével.

Később, mint az említett Társaságok tisztségviselője (főtitkár, elnök) hazai és nemzetközi kongresszusok, továbbképző tanfolyamok sorát szervezte közösen a MOTESZ felkészült munkatársaival, velük mindig szívélyes, baráti együttműködésben. E rendezvények közül is kiemelkedett az I. Közép-európai Balesetsebészeti Kongresszus szervezése Budapesten, 1994-ben, 16 országból, közel 1000 résztvevővel.

Évtizedek óta alkotó híve volt az önálló társ- és rokonszakmák (a traumatológia és kézsebészet mellett az ortopédia, a gyermektraumatológia, az idegsebészet, a plasztikai- és égés sebészet, a maxillo-facialis sebészet) kölcsönösen gyümölcsöző, interdisciplináris együttműködésének, úgy az oktatásban, mint a tudományos tevékenységekben, s e célok elérésében mindenkor kitűnő társ volt a MOTESZ.

A XX. század utolsó évtizedében Kassán az Orvosegyetemen, Erdély és Székelyföld több városában, a Marosvásárhelyi Egyetemen is felkérték szakmai tanfolyamok tartására, egyetemi oktató előadások, beteg-konzíliumok tartására.

Tudományos-szervező munkáját a Magyar Tudományos Akadémia több Bizottsága mind a mai napig igényli.

Szakmai munkásságának kiemelkedő fontosságú területei a kéz fejlődési rendellenességek kezelése, a fogásképesség kialakítása már az iskoláskor előtt, az izületi protézisek alkalmazása kézsérülések után, a hüvelykujj pótlás különböző lehetőségei, a kéz fogásképességének helyreállítása betegségek és sérülések után.