BESZÁMOLÓ A Magyar Traumatológus Társaság vezetőségének 2004. szeptember – 2005. szeptember közötti munkájáról

Elnök Úr, Tisztelt Közgyűlés! – Kerek egy év telt el a 2004. szeptemberi közgyűlés és vezetőségi beszámoló óta. Az elmúlt év a szokásosnál nyugtalanabb társadalmi közegben zajlott. A mindennapi szakmai és tudományos munka mellett meg kellett küzdeni a traumatológia és a jobb betegellátás érdekeiért is. Úgy gondolom, a nem mindig kedvező körülmények ellenére, sikeres évet tudhatunk magunk mögött.

Engedjék meg, hogy most, amikor a vezetőség végzett munkájáról szólok, egyúttal képet próbáljak adni a traumatológia társasági életéről is. (Ezt a szó szoros értelmében is gondolnám néhány dia levetítésével.)

Az első tudományos rendezvénynek október 14-én a Tiszántúl volt a helyszíne, a nyíregyházi Traumatológiai és Kézsebészeti Osztály számolt be munkájáról nyolc nagyon szép előadásban.

Ezzel csaknem egyidőben október 15-16-án Szombathely rendezte a XII. Stajer-Szlovén Baleseti Sebészeti Konferenciát és a XX. Határmenti Találkozót.

Október 29-én MOTESZ Szövetségi Tanácsülésen vettem részt, amelyen Rácz Jenő miniszter Úr mintegy egyórás, nagy érdeklődést és élénk vitát kiváltó előadása hangzott el a XXI. század kihívásai címmel. Szólt a XX. századból hozott örökségeinkről, a nem megfelelő finanszírozásról, az eluralkodó piaci szemléletről, a kétes értékű alternatív gyógymódokról, betegjogokról, igazságtalan elosztási viszonyokról. Megerősítette, hogy a tárca nem tervez több-biztosítós modellt. Beszélt a regionális egészségügyi tanácsok megalakulásáról, a népegészségügyi program folytatásáról, a szakorvosi sürgősségi rendszer kialakításáról, a szívkatéter hálózat bővítéséről és az ellátás regionális centralizálásáról.

Második napirendi pontként döntés született a 2003. évi MOTESZ díjak odaítéléséről. A nyertesek Bánhidy Ferenc és Magyar Pál Professzorok.

Harmadik napirendi pont annak tudomásulvétele volt, hogy a MOTESZ felfüggesztette a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztalban való részvételét. Koplányi Mária Főigazgató-helyettes a lépést azzal indokolta, hogy a fórum túlzottan elvont, nem valósítja meg azt a célt, amelyre létrejött. Az volt a negatív tapasztalat, amely ellen tiltakoztak is, hogy számos alkalommal nem egyezetett, nem konszenzuson alapuló témák kerültek a sajtó nyilvánossága elé, és olyan kijelentések láttak napvilágot a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal nevében, amelyek csak egyes személyek véleményét tükrözték és a Fórum napirendjén nem is szerepeltek.

A következő esemény helyszíne ismét Nyíregyháza volt november 13-án. A Római Katolikus Hittudományi Főiskola volt otthona az Észak-kelet Magyarországi Szakcsoport tudományos ülésének. A meleg hangulatú, mondhatnám áhitatos környezetben első alkalommal került kiosztásra a Záborszky Zoltánról elnevezett, egy Őt ábrázoló ezüstéremmel és nettó 300.000 Ft-tal járó díj, melyet Sikó Ildikó neurotraumatológus főorvos és Noviczki Miklós osztályvezető főorvos nyertek el.

November 19-én tartotta a MOTESZ sürgősségi ellátásról szóló interdiszciplináris fórumát, melynek fő témája volt „A traumatológia helye a sürgősségi ellátásban”. A fórum nem hozott konszenzust, a sürgősségi szakma nehezen fogadja el, hogy a traumatológiának félévszázados, világszínvonalon szervezett önálló sürgősségi rendszere van Magyarországon.

A Magyar Podiátriai Társasággal közösen szervezett rendezvényünk volt a VIII. Magyar Podiátriai Vándorgyűlés a Hortobágyon a debreceni Traumatológiai Tanszék rendezésében. A kongresszus alkalmával elnökségi és vezetőségi ülést tartottunk. Döntöttünk a 2005. évi Lumniczer díj odaítéléséről, melyet Rácz Sándor és Dömötör Endre kapnak. Az elnökség Rácz Sándort kérte fel Lumniczer emlékelőadás tartására. A Lumniczer díjat szponzorálóknak ígéretet tettünk, hogy nevük minden évben elhangzik, így itt és most is:

Afamia Trade Kft

BBraun Medical Kft.

Johnson&Johnson Kft.

Medimetal Kft.

Protetim Kft.

Második napirendi pontként a traumatológiában dolgozók körének felméréséről tárgyaltunk. Főtitkár javasolta, hogy a megyei főorvosok bevonásával elkészíti a dolgozó traumatológusok korfáját. A grafikon elkészült, erről később szólok.

Jövő évben lesz 40 éves a Magyar Traumatológus Társaság. Az ülésen felmerült, hogy méltó módon emlékezzünk meg a szakma hőskoráról és az elmúlt évtizedekről egy emlékkönyv megszerkesztésével. Számosan kaptak felkérést egy-egy terület feldolgozására, tanszékek, osztályok bemutatására, személyekre, rendezvényekre való emlékezésre. A szerkesztői feladatot Főtitkár kapta.

December 3-án a Kenézy Gyula Kórházban a Traumatológiai Tanszék szervezett a Synthessel közösen egy workshopot a szögletstabil lemezelésről.

December 8-án Hargitai Ernő és csapata TEN konferenciát és workshopot rendezett Budapesten.

Januárban rendezte a Szegedi Traumatológiai Klinika az első magyarországi ATLS kurzust amerikai és hazai előadókkal.

Február 9-11-ig rendezték Szegeden az AO Báziskurzust Simonka János Aurél és Fekete Károly Professzorok irányításával.

Időközben gyülekeztek a felhők a szakma felett és a legfelsőbb vezetés július 1-ei határidővel műszakosítást akart elrendelni a traumatológiában. Az utasítások meg is érkeztek. Minden osztály felmérte helyzetét és nyilvánvaló volt, hogy jelentős többletszakember bevonása nélkül ez nem lehetséges. Számos tiltakozó levelet kapott a kollégium és a társaság elnöke. Sárváry és Fekete Professzorok levélben, majd személyesen keresték meg miniszter Urat annak érdekében, hogy a helyzet reális vázolásával a rendelkezés megváltoztatására bírják. Főtitkár a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnökétől parlamenti interpellációt kért, aki azt meg is tette. Az összehangolt tevékenység eredménnyel járt és a szakma fellélegzett. A március 11-ére összehívott rendkívüli elnökségi és vezetőségi ülést már nyugodt hangulatban tudtuk megtartani.

A műszakosítás kérdése mellett megtárgyalásra került kérdések a következők voltak:

• szintentartó tanfolyamok szervezése (elnök),

• 23 új jelentkező tag felvétele (főtitkár)

• 40 éves évforduló évkönyve – anyaggyűjtés (főtitkár)

• Sporttraumatológiai szekció szervezése (Fröhlich)

• Ifjúsági szekció szervezése (Gera)

• Medence munkacsoport szervezése (Szita)

• 2006-os MOTESZ Interdiszciplináris fórum előkészítése (elnök)

Ugyanezen a napon zajlott Debrecenben egy tudományos ülés egy sajnálatosan aktuális kérdésről: Képesek-e intézeteink napjainkban a rendkívüli helyzetek és katasztrófák felszámolására? címmel. A nagy sikerű konferenciát Záborszky Professzor Úr szervezte és koordinálta.

Május 5 és 7-e között a budapesti Ortopéd Klinika rendezte a fővárosban a SICOT XIV. Európai Meeting-jét, melynek egyik témája a gyermektraumatológia volt. Hargitai Ernővel vettünk részt a tudományos bizottság munkájában, Fekete Károly és Hargitai Ernő referátumot tartottak a kongresszuson.

Május 21-én Magyari Zoltán vezetőségi tag, állandó magyar küldött vett részt az európai országok orvostársaságainak tanácsülésén. Magyari főorvos írásban számolt be az ülésről. Javaslatára az orvosi tevékenység definíciójába bekerült, hogy orvosi tevékenységet csak orvos, illetve annak utasítására egészségügyi személyzet végezhet. A meghatározással talán sikerül kiszorítani bizonyos paramedicinális beavatkozások körét. Az ülésen megalakították a Sürgősségi Multidiszciplináris Bizottságot, melyben a traumatológia is helyet kapott. Elfogadták, hogy az eddigi 16 helyett 52-re emelkedik az Európai Unióban elfogadott szakmák száma. Döntés született arról, hogy az ügyeleti idő teljes mértékben munkaidőnek számítandó el. A maximális munkahét hosszát 48 órában limitálták, de a privát szférára ez nem vonatkozik. Fontos kérdés volt még az orvosi kezelés minőségi kontrollja.

Június 3-án a nyíregyházi osztály a gyermekkori hasi sérülésekről szervezett kerekasztal beszélgetést, melyet Kiss Ákos Leventével, a Magyar Gyermeksebész Társaság elnökével ketten vezettünk.

Június 17-én újabb elnökségi és vezetőségi ülést tartottunk, melynek témái a következők voltak:

• A pécsi kongresszus szervezési problémáinak megbeszélése (elnök)

• Telekonferencia, videokonferencia szervezési lehetőségei (Varga Endre)

• A Társaság honlapjának szerkesztési problémái (Glanz János)

• Javaslat MOTESZ díjra. Javasolt személy Záborszky Zoltán.

• A Társaság pénzügyi gondjai (kincstárnok)

Ugyancsak júniusban került megrendezésre Balatonkenesén az első magyarországi AO haladó kurzus az AO Alumni Hungarian Chopter, az AO International és a Synthes Hungary Kft. szervezésében.

A hónap utolsó napján rendezte a Dél-magyarországi Szekció éves gyűlését Zalaegerszegen.

Július 1-e, Semmelweis nap a magyar egészségügy ünnepe mindig kiemelkedő esemény életünkben. Ez évben az a megtiszteltetés érte a Társaságot, hogy az egészségügyi miniszter most alapított legnagyobb kitüntetését, a Semmelweis Díjat, amelyet első alkalommal három személynek ítéltek oda Manninger Jenő Professzor Úr is átvehette. További kitüntettek voltak:

Batthyány-Strattmann Díj: Dr. Csepregi Gyula osztályvezető főorvos (OBSI),

Miniszteri Dícséretet kapott: Dr. Kádas István osztályvezető főorvos (OBSI), Felkai Andorné gyógytornász (OBSI).

Augusztus 20-a alkalmából a Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével tüntette ki a köztársasági elnök Dr. Magyari Zoltánt és Dr. Pákozdy Jánost.

A dolgozó traumatológusok körének felmérésére, mint azt a beszámoló elején említettem, a megyei szakfőorvosok bevonásával elkészítettük a traumatológusok korfáját. A Magyar Traumatológus Társaság létszáma és a korfán szereplő személyek között némi eltérés van. Ennek oka, hogy a társaságnak vannak nem a szakmában dolgozó orvos tagjai, gyógytornászai, ugyanakkor vannak olyan kollegák is sajnos, akik nem tagjai a Társaságnak. A korfa nem nyújt megnyugtató képet. A felső egyharmad az a korosztály, akikre néhány éven belül már egyáltalán nem számíthatunk. A derékhad 40 és 56 éves kor között van, akik ma a traumatológia frontemberei, akik a legtöbb és legmagasabb szintű munkát végzik. Néhány év múlva várhatóan ez a csoport is megritkul. Sajnálatos azonban, hogy a fának nem az alja a legszélesebb. Csupán tizenhárom 39 éves, tizenkét 33 éves, tizennégy 30 éves kollegánk van.

Változatos képet mutat a traumatológusok megyénkénti eloszlása. Legtöbben a fővárosban dolgoznak 290-en jól ellátott Hajdú-Bihar (47 fő), Bács-Kiskun (38 fő) Győr-Sopron és Szabolcs Szatmár (27-27 fő), de vannak megyék, ahol igen kevesen dolgoznak. Nógrád (9), Heves (11), Vas (16), Somogy (18)

Az elmúlt évben 8 kollegánk haláláról van tudomásunk:

Dr. Gesztessy Ákos

Dr. György Balázs

Dr. Mangel Bendegúz

Dr. Solti Ferenc

Dr. Sóvágó János

Dr. Szabó László

Dr. Szerdahelyi László

Dr. Vajda József. Emléküket megőrizzük.

Múlt év szeptembere óta 33 fő kérte felvételét a Magyar Traumatológus Társaságba, akiknek nevét jelentkezésük sorrendjében fel kell, hogy olvassam:

Dr. Kádár Sándor Karcag

Dr. Kapusi Lajos Karcag

Dr. Kósa Jenő Sopron

Hamza Jánosné Budapest

Érces Márta Budapest

Dr. Szabó Tibor Békéscsaba

Dr. Kandár Zoltán Székesfehérvár

Dr. Gyarmati Erik Székesfehérvár

Dr. Páli Jenő Budapest

Dr. Molnár Szabolcs Budapest

Dr. Sallai Péter Pécs

Dr. Tállay András Budapest

Dr. Nagy Szilvia Gyula

Dr. Bozsik Attila Budapest

Dr. Bertus Mihály Héviz

Dr. Székely Sándor Szeged

Dr. Bőröndy János Szeged

Dr. Gloviczki Balázs Budapest

Dr. Béres György Budapest

Dr. Raskó Zoltán Szeged

Kovács Éva Budapest

Kapitány Györgyi Budapest

Koenig Julianna Budapest

Dr. Al-Droubi Husni Sátoraljaújhely (fentieket utóbbi vezetőségi ülésen már felvettük).

Dr. Baló Eszter Debrecen

Kapin Mariann Budapest

Nagyné Molnárka Tünde Budapest

Dr. Karpjuk Irzsi Baja

Dr. Csernyik Csaba Baja

Dr. Huszár Gergely Baja

Dr. Ibrahim El-Neder Miskolc

Dr. Kovács Zsolt Miskolc

Dr. Szebeni Szilvia Budapest

Elnök Úr, Tisztelt Vezetőség!

Úgy gondolom, az elmúlt év során a nehézségek ellenére hasznos és eredményes munkát végzett a Magyar Traumatológus Társaság.

Hálásan köszönöm egész évi munkátokat, köszönöm, hogy a beszámolót meghallgattátok, és kérem, fogadjátok el.

Debrecen, 2005. szeptember 8.

Dr. Ács Géza
Főtitkár

» korfa_es_teruleti_megoszlas