Beszámoló az IFSSH 7. Kongresszusáról Vancouver, Canada, 1998. május 24-28

| Magyar Traumatológia, Ortopédia, Kézsebészet, Plasztikai Sebészet 1999 ;42(1):477-480   Magyar Traumatológus, Ortopéd, Kézsebész, Plasztikai Sebész Társaság – MATROKPLASZT Folyóirat Alapítvány

Magyar Traumatológia, Ortopédia, Kézsebészet, Plasztikai Sebészet 1998. 5. 477

Beszámoló az IFSSH 7. Kongresszusáról
Vancouver, Canada, 1998. május 24–28.

Kedves Kollégák, kedves Barátaim!

Néhány hónap távlatából is csodálatos visszaemlékezni a távoli földrészre, Kanadára, ahol a korszerû kézsebészet három évenként ismétlôdô nagy ünnepre, az International Federation of Societies for Surgery of the Hand (IFSSH) Világkongresszusára került sor. Vancouver, a nyugati ipar hatalmas világvárosa, alig százéves történelmével, sokszínû – és a világ sok részérôl származó polgárával, ma is híven ôrzi az angolszász hagyományokat az élet minden terület.n, de a hatalmas, modern .pületek látványa új képzeteket ébreszt a hagyományosan gondolkodó európai látogatóban. A szokatlanul nagy távolságok, a szépségükben egymást felülmúló, lélegzetelállítóan gyönyörû nemzeti parkok csodálatra és áhítatos csendre késztetik a szemlélôdô külföldi vendéget.

Vancouver városát a Csendes-óceán öblei övezik. A Kongresszus helyszíne, a ,,Canada-Place’’, amely 1986-ban elk.szült építészeti remekmû, s távolról szemlélve egy óriási vitorlás hajóra emlékeztet, valójában egy sokszintes .pületegyüttes, amelynek egyik szintjén a Kongresszusi Központ helyezkedik el, többi szintjén szálloda, hipermodern színház, üzletsorok s további csodák is megtalálhatók. Az épületegyüttes két szélén pedig hatalmas tengerjáró hajók horgonyoznak, turisták százait szállítva 1–2 hetes utazásra e földrész csodás tájaira.

E távoli földrészre közel kétezer kézsebész – s mintegy ezer hozzátartozó érkezett. A Kongresszusi Központ hipermodern technikával felszerelt 7 elôadótermében, 4 napon át 665 elôadás, kerekasztal megbeszélés hangzott el, továbbá 289 posztert mutattak be, felölelve a kézsebészet szinte minden témakörét. Az idôjárás rendk.vül kegyes volt a szervezôkhöz: a hûvös szél, a száguldó felhôk és a lélekölô esô – ,,beterelte’’ a résztvevôket – gyakran a hozzátartozókat is – a Kongresszus meleget és fedelet adó falai közé. A bölcs természet v.gül hálás volt: a kongresszus után csodálatosan szép idôvel kedveskedett azoknak, akiknek lehetôsége nyílott e csodálatos szépségû ország megtekintésére.

Örvendetes volt felfedezni a nemzetközi kavalkádban a 16 magyar kézsebészt, akik 6 elôadással, 7 poszterrel szerepeltek, valamint két témában üléselnöki feladatot láttak el, tovább öregbítve a magyar kézsebészet nemzetközi tekintélyét.

A szervezés rendkívül nagyvonalú, elegáns, gördülékeny volt. A társasági események látványos, hangulatos – mégis takarékos – rendezése nagyon impresszionáló volt számunkra, akik egy eljövendô IFSSH kongresszus hazánkba hozásának reményében ,,titkos’’ megfigyelôk is voltunk…! A magyar kézsebészet számára nagy nap volt 1998. május 27.: reggel 7 órakor rendezték a Committee-Meeting-et, melyre hárman voltunk hivatalosak: Dr. Cziffer Endre, a Magyar Kézsebész Társaság küldötte (Delegate), Dr. Renner Antal, a Magyar Kézsebész Társaság elnöke, és Dr. Szentirmai Annamária, akit az 1998-as budapesti Nemzetközi Kézsebészeti Kongresszuson tapasztalt szervezô munkájáért hívott meg az ülésre Guy Foucher fôtitkár. A korai ülésen, egyhangú szavazással: a Magyar Kézsebész Társaság kapta az IFSSH 9. Kongresszusának rendezési jogát, 2004-ben. (Tudni kell, hogy az aspiránsok között szerepelt az Angol-, az Amerikai-, és az Olasz Kézsebész Társaság is…!)

E páratlan ajándék részben a több éve tartó, folyamatos és céltudatos szakma-politikánknak, részben – és elsôsorban – a magyar kézsebészet szakmai teljesítményének, oktatásának és szervezésének köszönhetô, s annak a rangnak, melyet földrajzi régiónkban kivívtunk, s amit az országokat és földrészeket átfogó kézsebészeti szövetségek is elismernek. Csodálatos érzés volt a nagyobb kézsebészeti múlttal bíró országok képviselôinek a gratulációját fogadni. Ezen örömteli pillanat után szerettük volna publikálni a ,,véletlenül’’ a jelentôs mennyiségû, magunkkal vitt ismertetô anyagot Budapestrôl és Magyarországról, de kifejezett kérése volt az IFSSH vezetôinek, ne tegyük ezt, Vancouver a Török Kézsebész Társaság ,,vadászterülete’’, akik már itt óriási propagandát fejtettek ki a soron következô, törökországi 8. IFSSH kongresszusnak, 2001-ben. Az érvelést elfogadtuk, s a Kongresszus záró ceremóniáján megilletôdve, felállva és a nagyszámú közönségnek mintegy bemutatkozva, együtt hallgatta a kis magyar küld.tts.g az elnöki bejelentést: ,,Az IFSSH 9. Kongresszusának rendezési jogát, 2004-ben, a Magyar Kézsebész Társaság kapta.’’ Kicsit fátyolos szemmel, nagyon boldogan fogadtuk a tapsot, majd a gratulációkat.

A búcsúdélutánt szolidan, egy-egy pohár pezsgô mellett töltöttük el, s arra gondoltunk, hogy hat év nem is különösen hosszú idô. Társaságunk tagjainak a legteljesebb összefogásra és együttműködésre kell törekednie, hogy a bizalomnak megfeleljünk és minden résztvevô számára feledhetetlen Világkongresszust kell szervezzünk.

Prof. Dr. Renner Antal
a Magyar Kézsebész Társaság tiszteletbeli elnöke