Nagyformátumú, több száz képet tartalmazó, vaskos kötetet nyújtott át a szerző. A könyv műfaja meghatározhatatlan, lexikon (is), orvostörténelem (is), esszé (is), szociográfia az egészségügyről, baleseti sebészetről (is), és még sorolhatnám hányféle műfaj elegyedik a műben. Éppen ez a sokrétűség teszi hallatlanul érdekessé, egyedülállóvá a könyvet. Nem ismerek olyan próbálkozást, amelyben valaki a traumatológia hazai (vagy internacionális) történetét kísérelte meg összefoglalni. Pestessy doktor vállalkozott erre a nem mindennapi feladatra, az Országos Baleseti Intézet (és jogelődjei) hat és fél évtizedes tevékenységéből kiindulva ismerteti a magyarországi sérültellátás főbb állomásait. Művét három nagy részre osztotta.
| | Magyar Traumatológia, Ortopédia, Kézsebészet, Plasztikai Sebészet 2005 ;48(4):379-380 Magyar Traumatológus, Ortopéd, Kézsebész, Plasztikai Sebész Társaság – MATROKPLASZT Folyóirat Alapítvány |
A 65 oldalnyi második fejezet ,,A magyar sebészet-balesetsebészet évszámokban” címet viseli. A honfoglalástól napjainkig gyűjtötte össze a két magyar haza (tudniillik a történelmi Magyarország és Erdély) gyógyhelyeinek, borbély-sebész mestereinek, orvosainak tevékenységéről szóló adatokat. Itt kapott helyet középkori uralkodóink, erdélyi fejedelmeink sérüléseinek, gyakran halálos kimenetelű baleseteinek rövid összefoglalása. Idézi krónikáinkat, az első magyar nyelvű orvosi könyveket éppen úgy, mint a babonás ráolvasásokat.
A mű harmadik, legterjedelmesebb része a „házban” egykor és napjainkban működő orvosainak adatait tartalmazza. A baleseti kórház hatvanöt éves történetében itt dolgozó hatszázötven kollega életrajza, szakmai tevékenysége, sorsa, karrierje, olykor bukása, tragikus, idő előtti halála, nekrológja megrendítő olvasmány. Számtalan neves sebész, belgyógyász, aneszteziológus, patológus, radiológus stb. életútjába nyerünk betekintést. Többségükről közli régebbi és új munkahelyeiket, lakcímüket, szakképesítéseiket, tudományos tevékenységüket. A száraz személyi adatokhoz (születési [elhalálozási] dátum, diploma kelte, szakvizsga időpontja stb.) a szerző néha nagyon odaillő szubjektív megjegyzést fűz, például: „Az intézet legszebb orvosnője”, vagy ,,anyagi okok miatt hagyta el intézetünket”. Az írásos anyagot bőséges irodalomjegyzék egészíti ki. A terjedelmes fejezet „függeléke” a sok száz kollegáról készült fénykép, tucatnyi történelmi ábrázolás, krónikáink képei, festmény reprodukció és háromoldalnyi karikatúra.
A recenzens több mint három évtizedet dolgozott az intézetben, emlékezetéből kiesett egy-egy régen távozott kolléga, olykor az emberöltőnyi időszak nem volt elég a ház történetének megismerésére. Pestessy doktor összeállítása nemcsak a régi munkatársakat idézte fel, hanem számtalan (korábban nem publikus) dokumentumból tudhattam meg az Országos Baleseti Intézet igazi történetét, küzdelmeit a fennmaradásért, mai gondjait, nehézségeit. A könyv címe „Barangolás Traumatológiában” híven tükrözi tartalmát, lenyűgöző olvasmány azoknak, akiket szűkebb szakmai múltunk érdekel, kimeríthetetlen adatforrás a jövő orvostörténeti kutatóinak, jóleső visszaemlékezés a házban évtizedeken át dolgozóknak. Kötelező olvasmánnyá tenném minden szakmabélinek, ha nem tudnám – tanulmányaimból és sok évtizedes tapasztalatból – hogy a kötelező olvasmányok nem arra valók, hogy elolvassák azokat. Ezért szívből ajánlom Pestessy doktor könyvét az intézet valamennyi munkatársának és a szakma minden művelőjének, orvosoknak, szakdolgozóknak, pályájuk elején botladozóknak és életútjuk végén járóknak egyaránt.
Dr. Józsa László
Megjelent: Dr. Pestessy József: Barangolás Traumatológiában. Budapest, (magánkiadás). 2005. 497 p. Józsa, L
