Tisztelt Közgyűlés!
Eseményekben, izgalmakban, néha sikerekben, de sokszor csalódásokban bővelkedő egy év telt el a 2005. szeptemberének első hétvégéjén tartott soros Pécsi Közgyűlés illetve egy rendkívüli közgyűlés óta. Az elmúlt évi beszámolóban is megemlékeztünk drámai napokról, amelyek a műszakosítás agyrémét vetítették elénk.
Az események ismétlődtek és a hangulat is ennek megfelelően vált forróvá. Jövőnk, szakmánk sorsa egyre bizonytalanabb.
Vegyük sorjában az év történéseit:
A múlt évi pécsi kongresszuson tartott közgyűlés után az első esemény a Gyermektraumatológiai Szekció XII. vándorgyűlése volt, melyet Hortobágyon rendeztünk mintegy 150 fős részvétellel.
Nem közvetlenül társasági rendezvény, de a traumatológus szakorvosképzés szempontjából nagy jelentőségű nap volt, hogy 2005. október 17-én a debreceni Traumatológiai és Kézsebészeti Tanszéken felavattuk az ország első, 24 munkahelyes, állandóan üzemelő osteosynthesis gyakorlótermet, mely részben társadalmi segítséggel, részben egyetemi-kórházi támogatással született.
November 7-én internetes elnökségi ülést hívott össze elnök úr annak érdekében, hogy Társaságunkat a European Trauma Society-ben továbbra is Magyari Zoltán képviselhesse, akinek mandátuma december 31-én lejárt.
2005. november 18-án Lillafüreden tartotta jubileumi tudományos ülését 50 éves fennállásának tiszteletére a diósgyőri Kórház Traumatológiai és Kézsebészeti Osztálya.
A lillafüredi esemény alkalmából elnökségi ülést tartottunk, melynek témái a következők voltak:
A UEMS magyarországi képviselőjének megválasztása. A magyar traumatológia helye az UEMS-ben
a 2006-os győri kongresszus előkészületei
a Traumatológus Önsegélyező Egylet létrehozásának lehetőségei
A „szolnoki helyzet” megbeszélése
A 40 éves jubileumi emlékkönyv előkészületei
A 2006. évi Lumniczer Díj odaítélése, kijelölés emlékbeszédre
Különfélék
2005. november 25-én a Honvédkórház ünnepelte Baleseti Sebészeti Osztálya fennállásának 50. évfordulóját, december 2-án pedig a Plasztikai sebészeti Osztály jubilált.
December 9-én a Szegedi Egyetem és a szakma ünnepelte Simonka Professzor Úr tanszékvezetői működésének 10. évfordulóját.
2006. január 13-án vezetőségi ülést tartottunk Budapesten a Péterfy Sándor utcai kórházban, amelyen elhangzott a leköszönő elnök két éves beszámolója és egyéb kérdések megtárgyalása mellett odaítéltük az ez évi Lumniczer Sándor emlékérmeket, majd Simonka professzor hivatalosan átvette a Társaság irányítását. A Magyar Traumatológus Társaság tagjainak nevében ezúton is hálásan köszönöm Sárváry professzor úr két éves, nehéz időkben végzett áldozatos munkáját.
2006. április 1-én ünnepelte az Országos Baleseti Sebészeti és Sürgősségi Intézet fennállásának 50. jubileumát. Az Intézet beszámolói meggyőzően magas színvonalú működéséről tettek tanúságot és a résztvevők egy igen szép és igényes emlékkönyvvel térhettek haza.
2006. április 5-én újabb vezetőségi ülést tartottunk, melyen számos aktuális kérdés mellett az új elnök ismertette programját.
A múlt évben megalakult Sport-traumatológiai Szekció 2006. április 29-én tartotta első szimpóziumát, melynek témája az LCA sérülések voltak.
Június 15-én a nyíregyházi Jósa András Kórházban lehettünk részesei egy új traumatológiai állomás átadásának.
A pörgő események közben gyülekeztek a sötét felhők a szakma felett: 2006. június 30-i hatállyal központi rendelkezésre országosan felbontották azokat a kényszerszerződéseket, amelyeket színlelt szerződésnek minősítettek és ezzel követ dobtak az egészségügy amúgy is hullámzó, a mindenkori politikai hatalom által évek óta szándékosan zavarosan tartott vizébe. A sérültellátásban dolgozók számára komoly egzisztenciális gondok keletkeztek, mert elvesztették keresetük felét. A traumatológiában dolgozók jövedelmének portfóliója nem olyan széles és színes, mint más szakmákban, itt jobbára két részből áll: fizetés + ügyelet.
Az ellátásban további, intézményi szinten is nehezen kezelhető problémát jelentett a teljesítmény volumenkorlát elrendelése. A traumatológiai betegforgalom nem irányítható sem mennyiségileg, sem minőségileg. Ezt csak tetézték a HBCS-k körül az utóbbi hónapokban kialakított drasztikus változtatások. Egyes HBCS-ket eltöröltek, másokat csökkentettek, míg megint másokat a rendszer nem fogad be. Így nehezen kiszámítható egy-egy intézmény vesztesége, annál is inkább, mert a HBCS-k nem tartalmazzák a műszerek amortizációját, nem veszik figyelembe a modern eszközök árát éppúgy, ahogy nem veszik figyelembe a progresszív betegellátás adta követelményeket sem. Az intézetek alulfinanszírozottsága oda vezet, hogy a traumatológiai centrumokban – amelyekben a szakmai színvonal csúcsát kellene képviselni – a legolcsóbb implantátumokkal és műszerekkel tömegellátás folytatására lesz csak lehetőség.
A Magyar Traumatológus Társaság elnöke 2006. július 4-én a szakmai munka feltételeinek veszélyeztetettsége miatt a megoldásra utat keresve, az Egészségügyi Minisztériummal történő tárgyalásra való felkészülés céljából internetes vezetőségi ülést hívott össze. Felkérő levelében vázolta a problémát, és a vezetőség 31 tagja körlevelekben mondta el egymásnak véleményét.
A hetekig tartó vita és egyeztetés után a Társaság elnöke konszenzuson alapuló állásfoglalást fogalmazott meg 12 pontban, melyet elküldött a miniszter úrnak, intézmények vezetőinek és a médiának. Az állásfoglalás augusztus 15-ig kért választ a szakmai követelésekre, de konkrét válasz nem érkezett. Az Egészségügyi Minisztérium (egyízben maga a miniszter) kétszer fogadta a Társaság elnökét, a Szakmai Kollégium elnökét, a tanszékvezetőket, valamint az országos szakfelügyelő főorvost. Miniszter úr teljes mértékben megértette problémáinkat, ígéretet tett a kérdés megoldására – számok nélkül. Tekintettel arra, hogy az állásfoglalás és a tárgyalások konkrét eredményre nem vezettek, a Társaság vezetősége összehívta legmagasabb döntéshozó testületünket, a közgyűlést 2006. augusztus 30-ra.
A közgyűlés előtt tragikus esemény rázta meg az országot, az augusztus 20-i tűzijáték alatti vihar elpusztított 5 embert, és sok száz sérült került kórházba. Általános volt a társadalom elismerése és csodálata a sérültellátás zavartalanságán. Bebizonyosodott itt is, hogy a mi traumatológiai ellátásunk világszínvonalú és olyan nemzeti kincs, amelynek megtartásán és fejlesztésén kell dolgoznunk és minden erőnkkel küzdenünk kell az ellátás színvonalának bármilyen formájú csökkentése ellen.
A Társaság budapesti rendkívüli közgyűlését 236, aláírással regisztrált résztvevővel tartottuk. A négy órás vitát követően határozat született a következő kérdésekben.
A magas szintű ellátás megtartása, a szakember utánpótlás biztosítása
Ágazatspecifikus jogszabályozás
A sürgősségi HBCS fedezze a ráfordítást
Szakmunkás órabért
A teljes ügyeleti munkaidő elismerése
Kórházi menedzsmentek figyelmének felhívása
Volumenkorlát, 5 perces korlát eltörlése
10 napon belüli kontroll finanszírozása
Kongresszusi részvételek, szakkönyvek elszámolhatósága, a traumatológiai ellátás feltételeinek javítása
Készség a tárgyalásra
A közgyűlés határozatát azzal zárta, hogy amíg feltételei nem teljesültek, a traumatológia orvosai Magyarországon csak heti 40 + 8 órát hajlandóak dolgozni.
A várakozásteli időben szeptember 18-19-én tartottuk Lajosmizsén a Gyermektraumatológiai Szekció XIII. vándorgyűlését.
A kongresszus első napján miniszter úr tárgyalóasztalhoz ült a szakma választott képviselőivel, s egy megállapodás tervezet született. Mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy milyen nehéz és keserves volt a tárgyalás küldöttségünk számára, eredménye azonban nem konkrét és garanciákat nem tartalmaz.
A mai közgyűlés feladata és joga, hogy a megállapodás vagy további tárgyalás kérdéséről döntsön.
Hétfőn, szeptember 18-án újabb tömegbalesetnek lehettünk szemtanúi a magyar televíziót nézve. 114 rendőr sérült meg Budapesten az utcai zavargások során. Ellátásuk példamutató volt.
Tisztelt Közgyűlés!
Társaságunk létszáma 723 fő. A tavalyi közgyűlés óta 34 fő kérte felvételét.
Augusztus 31-én a Társaság a vezetőség előző döntése alapján 105 tagot kizárt tagjai sorából, azokat, akik udvarias, de határozott felszólítás ellenére 3 éve nem fizettek tagdíjat. Írásban kérte tagságának megszüntetését 5 személy.
Az elmúlt évben öt traumatológus barátunk hagyott el minket örökre:
Dr. Pellet Sándor
Dr. Djurecz István
Dr. Somogyi Szilveszter
Dr. Bíró Attila
Dr. Kocsis Imre.
Emléküket megőrizzük és kérem Önöket, egy perces felállással hajtsunk fejet emléküknek.
Hölgyeim és uraim. Befejezésül néhány szót szeretnék szólni közös könyvünkről a jubileumi évkönyvről, amely a Magyar Traumatológus Társaság 40 éves évfordulójára született.
A könyvet 74 szerző írta. Azok a szemtanúk, akik a magyar traumatológia szervezésében, kialakulásában részt vettek, illetve akik ma is tevékeny részesei és vezetői a magyarországi sérültellátásnak.
A könyv külön fejezetet szentel a magyarországi sérültellátás és a Magyar Traumatológus Társaság történetének,
a Magyar Kézsebészet történetének,
a szakma úttörőinek, 26 életút bemutatásával,
bemutatja az Országos Baleseti és Sürgősségi Intézet történetét,
az egyetemi tanszékek történetét,
a baleseti sebészeti osztályok történetét, 44 osztály bemutatásával,
ír a Társaság szekcióiról,
a társaság kitüntetettjeiről,
a Társaság ösztöndíjasairól,
ismerteti a Társaság névsorát és
a Társaság alapszabályát.
Itt szeretnék hálás köszönetet mondani mindazoknak, akik vállalták a könyv adatainak egybegyűjtését, a fejezetek megírását. A kiadvány csak közös munkával lehetett teljes és csak a szemtanúk hitelességével adhat valódi képet a magyar traumatológia kialakulásáról és mai helyzetéről.
Szerettük volna, ha a könyv eljuthat mindenkihez, aki arra igényt tart, de ne legyen ugyanakkor meg nem becsült, felesleges holmi, ami nem kerül a könyvespolc megfelelő helyére. Ezért korlátozott példányban, de igényes kivitelben készíttettük el. Csak a Társaság regisztrált tagjai vehetik meg, ők azonban minimális, jelképes áron. A közgyűlést követően a Társaság titkárnőjénél minden társasági tag egy-egy példányt vásárolhat aláírás és 2000.- Ft ellenében. Az árat a következőképpen alakítottuk ki:
A könyv 600 példányának előállítási költsége: 2 933 603 Ft
Ebből 100 példánynak gazdája van:
74 db a szerzőknek
10 db szponzoroknak
9 db-ot a nyomda visszatartott
7 db egyetemi vezetők.
| Kiadás:(nyomda és éremverde) | 2 933 603 Ft |
| Bevétel: 10 szponzortól | 2 000 000 Ft |
| 500 példány eladása 2000 Ft/db-ért | 1 000 000 Ft |
| 3 000 000 Ft | |
| Egyenleg: | 66 397 Ft bevétel |
Hölgyeim és Uraim! Végül hálás köszönetet szeretnék mondani a vezetőség nevében a Társaság minden tagjának, akik hozzájárultak a magyar traumatológia tudományos és társasági életéhez. Külön szeretnék mindannyiunk nevében köszönetet mondani Simonka János Aurél Elnök Úrnak, aki magára vállalta az utóbbi hetek felelősségteljes szervező munkájának oroszlánrészét.
Köszönöm, hogy meghallgattak és kérem Önöket, hogy a vezetőség beszámolóját fogadják el.
Dr. Ács Géza
főtitkár