Traumások traumája

Sokakban rettegő érzést vált ki a kórház szó, de nem sokat tudnak a valódi kórházról.

Abban is a legfőbb osztály a Baleseti sebészet, ha elmesélem, azt hiszik csak kitaláltam az egészet.

Mindenkiről szóltak már versek, dalok, ám a sok itt dolgozó orvos még egy mondatot sem kapott.

Pedig amit itt csinálnak nem móka tárgya, kinek idege, s gyomra bírja, csak az marad a szakmába.

De hogy milyenek is a napjaik, elmondom én menten, mert a türelmetlen várakozók dúvadként löknek föl engem.

Nagy itt a sürgés-forgás, túl sok a beteg, ha diktálni kezd az orvos, az asszisztens már remeg.

A betegek kígyóznak hosszú sorokban, közben az Anesztes alszik a sarokban.

Baleseti osztályon a falakról mállik a festék, de a traumásokat erre is kiképezték.

A műtős mázolva futkos, nem látják tespedni, csak most jönnek rá,…Eddig is vele kellett volna festetni.

Eközben az orvos csak várja, hogy ki tolja le a beteget mára.

Steril műtőben serény munka nyeli el a szagokat, a Traumatológus a szervek közt valamit épp tapogat.

Vágott sebből fröcsög a vér, a nyílt hasból bugyog a bél.

Mikor összevarrta, bekötözte végre, menne már a doktor a menzára, ebédre.

Hanem beszaladnak egy másikkal, frissen hozta a mentő, az idő csak az újramosakodásra elegendő.

Csak áll az orvos nyakig véresen, s konstatálja, ma is robotol éhesen.

Bedarálta a Kombájn? Vagy egy vonat elcsapta az este? Egy kis vágás itt, egy öltés ott, már kész is vadonatúj teste!

20 műtéttel, 2 műtővel az ám a rémálom, a műtősfiú elfogyott, s csak 2 nővér van az osztályon.     

Ketten is a vállukon visznek minden terhet, egyik kezében az infúzió, másikkal meg ebédeltet.

Az orvos mérgében már majdnem kiitta a sebalkoholt, mert az új műtős hiába keresi, Pat Ella nincsen sehol.

Műtő előtt bemosakodva vár már a sebész, de mégis áll, ténfereg, s majd megeszi a penész. 

Mert amíg ő hevesen előkészült a műtétre, Manci néni megéhezett, s jól beetette a nővérke.

Az agyvérzés csak akkor hág a tetőfokára, mikor a 100. mentő fut be az Ambulanciára.

Amikor betolták a sérültet, s az kómás szemekkel szétnézett, a nagy rohanást látva, megállapítja: Ez az elmegyógyintézet!

Az ügyeletben két műtét közt a doktor alszik egy félórás levezetőt, s még álmában is azt mondja: Kérem a következőt!

Késő este, ha megfáradva hazaérve leül, mosolyogva néz ki vércseppes szemüvege mögül.

Két perc alatt elalszik szikével a kezében, hortyog a fotelban, de a telefonja készenlétben.

Ha hajnali 3-kor behívják, mint katonát, nem rest, öltözik, s nem vág hozzá fapofát.

Így telnek napjaik évekig rohanásban, de Ők rendületlen jó szívvel gyógyítanak e zord világban.

Ők a mi megmentőink, hőseink, tőlük kapunk erőre, mert Ők saját jólétük helyett idegen életeket vesznek előre.

Szerényen meghúzódva az ismeretlenség homályába élnek, pedig nekik köszönhetjük, hogy megmenthető az élet.

 2019.09.                                                                                                                             Gera Zsuzsanna 
A Kecskeméten 2019 09.26-28 között rendezett 53.  MTT Kongressusára