Bokatörés (S8250, S8260, S9300, S9320) – Fractura malleoli

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja 

Bokatörés (S8250, S8260, S9300, S9320) 

Fractura malleoli 

Készítette: A Traumatológiai Szakmai Kollégium 

I. Alapvető megfontolások 

1. Érvényességi terület 

Traumatológia, ortopédia, sebészet.

2. Alapfeltétel 

A fenti három szakmában a baleseti sebészet alapos ismerete.

3. Definíció 

A bokanyúlványok törése, vagy a külboka és a delta szalagok szakadása, a tibiofibuláris syndesmosis sérülésével, ezek kombinátiójával járó felsőugróizületi sérülés, a törések elmozdulása nélkül, vagy azok elmozdulásával a talus subluxációját, vagy teljes ficamát eredményezik.

AO szerinti besorolása 44 A-B-C.

3.1. Sérülés mechanismusa 

A bokatörések zöme indirekt mechanizmusra jön létre, a vezető erőbehatás a supinatió és a pronatio.

Ez eredményezi a talus subluxatioját, vagy luxatioját a bokavillából, amely a szalagok szakadásával, vagy töréssel jár együtt.

A láb helyzete meghatározza, hogy mely structurák feszülnek meg és sérülnek meg a deformáló erő hatására.

A deformáló erő iránya határozza meg az osteoligamentalis sérülés formáját.

Ha a láb supinált helyzetben van a külső structurák feszülnek, a belsők ellazulnak és pronált láb mellett fordítva. A deformáló erő lehet rotaciós és abductios vagy adductiós, a tibia elülső vagy hátsó peremének a törésében szerepet játszik a hyperflexió és hyperextensió is.

3.2. Kockázati tényező 

Gyermekkorban a fenti sérülési mechanismusra epiphyseolysis jön létre, fiatal felnőttekre a szalagszakadás a jellemző, később törések alakulnak ki.

Supinaciós mechanismusra inkább a külboka szalagok szakadása, pronatióra a bokanyúlványok törése a jellemző.

3.3. Törések felosztása 

A törések felosztásának alapja a külbokán létrejött törésforma. (WEBER)

„A” typus (syndesmosis alatt)

A láb supinált helyzetében az adductiós erő feszülést okoz a külső oldalon, amely szalagszakadást, vagy szakításos törést eredményez a külbokán az izület szintjében, vagy az alatt. Külboka szalagok szakadása leggyakrabban törés nélkül jön létre. Fiatalokra jellemző sérülés, amikor a csont erősebb, mint a szalagok. Ha a deformáló erő folytatódik, a talus billenése lenyírja a belbokát (lerepeszti).

1

„B” typus (syndemosis magasságában)

A supinalt láb axialis terhelésekor hatóerő a talust kifelé rotálja, amely először egy ferde törést eredményez a külbokán. A törés elől az ízület magasságában kezdődik és dorsocranialis irányba halad.

Ha a talus kirotációja folytatódik, elszakadhat a syndemosis hátsó szalagja, vagy letörhet a tibia hátsó pereme.

A talus posterolateralis subluxatiója miatt a belső oldalon lévő feszülés eredményezi a delta szalag szakadását, vagy a belboka haránttörését, az izület szintjében vagy az alatt (szakításos törés). Összességében pronatiós végeredményeket ad.

„C” typus (syndesmosis felett)

A láb pronált helyzete mellett a medialis structurák vannak feszülés alatt és a kirotációs erő először elszakítja a delta szalagot, vagy leszakítja a belbokát. Ez megengedi a talus előrecsúszását mediálisan és a kifelé rotációkor megcsavarja a fibulát a függőleges tengelye körül. Ez elszakítja a syndesmosis elülső szalagját és a membrana intesosseat, a tibia medial felé eltávolodik a rotálódó talustól, ekkor elszakad a syndesmosis hátsó szalagja, vagy elszakad a hátsó perem. Végül indirekt törés jön létre a fibula diaphysisén, abban a magasságban, ameddig felhasadt a membrana intesossea.

3.4. Tünetek 

A boka duzzadt, fájdalmas, talus ficama esetén deformált, a ficamos törés sokszor nyílt, rendszerint a belső oldalon indirekt haránt bőrsérülés van. Kórosan mozgatható, csontropogás észlelhető.

II. Diagnózis 

1. Anamnézis: fixált láb mellett – gödörbe lépett, elcsúszott stb. – a felsőtest megcsavarodott és ráesett, „aláfordult a láb”.

2. Fizikális vizsgálat: a sérült boka duzzadt, deformált, kórosan mozgatható, fájdalmas a mozgatás.

3. Képalkotó vizsgálatok 

Analóg röntgen: 3 irányu felvétel a bokáról: AP, 20 fokos berotált helyzetű AP (a transmalleoláris tengely párhuzamos a filmmel), oldal (medio-laterális) felvétel.

3.2. Tartott felvétel a szalagszakadás kimutatására.

CT csak az izfelszin darabos törése esetén indokolt (pilon törés), MR csak idűlt, szinovitisszel járó postraumás panaszok esetén.

III. Kezelés 

1. Konzervatív kezelés 

Csak akkor indokolt, ha a törés elmozdulás nélküli, a repozíció anatómiai pontosságú. Egyéb esetekben csak kompromisszumos lehet a konzervatív kezelés. A kompromisszum oka lehet a boka körüli kóros bőrelváltozás (gyulladás, lábszárfekély stb), a beteg általános állapota, vagy a beteg akarata.

2

Kompetencia szintek 

Kórházi háttérrel, baleseti sebészeti osztállyal rendelkező szakrendelő, traumatológus szakorvos, traumatológiában jártas ortoped vagy sebész szakorvos.

Repozíció 

Általános, vagy vezetéses érzéstelenítésben történik, kivételt képezhet a teljes ficam megszüntetése hajlított térd mellett húzás alatt. ( 82052)

Rögzítés 

Plantáris és U sinben a duzzanat megszűnéséig, utána körkörös térdig érő gipszkötés. Járógipsz 4-6 hét után adható, a törés súlyosságától függően. Ettől függ az összrögzítés időtartama is, 8-12 hét. (83252, 83132)

2. Műtéti kezelés 

Kompetencia szint 

Baleseti sebészeten, ortopédián, csontsebészeti részleggel bíró sebészeti osztályon végezhető baleseti sebész, vagy traumában jártas ortopéd sebész és sebész által.

2.2. Indikáció 

Dislocalt, izületi incongruentiat okozó instabil törések esetén az anatómiát műtétileg kell helyreállítani.

2.3. Műtét ideje 

A lágyrészek állapota a döntő. Ideális a primer ellátás, mielőtt a szöveti oedema, a haematoma beivódása kialakul. Frissen a haematóma eltávolítható, így a duzzanat is csökken, és lehetővé válik a primaer sebzárás.

Ha a korai műtétre nincs lehetőség, és a haematoma, interstitialis oedema kialakult (bullák), reponalt helyzetben, jól párnázott gipszsínben kell megvárni a duzzanat elmúltát, a bőr gyógyulását.

2.4. Előkészítés 

A beteg felvilágosítása, az ISO szerinti dokumentumok aláíratása éppen annyira fontos, mint a jó ellátás. Kontraindikációk kizárása után anaesthesiológus vizsgálata, praemedikálása, műtéti terület előkészítése, vértelenítés elhelyezése.

2.5. Érzéstelenítés 

Általános, vagy gerinc érzéstelenitésben (spinál vagy epidurál).

( Narcosis 8889A/B/G/H/I, Gerinc érzéstelenités 8888E/F/G)

2.6. Fektetés 

Hanyattfekvésben, sima asztalon a sérült oldali medencét kissé alátámasztva, a lábat lószőrpárnára helyezve, hogy a térd 20-30 fokos flexióban legyen. Ez lehetővé teszi a külső-belső oldal műtétét. Vértelenítés ajánlott, ha nincs kontraindikációja.

2.7. A műtét menete 

Első lépés a külboka-fibula törés osteosynthesise, kivéve, ha a delta szalag varratra szorul. Ebben az esetben először szalagvégekbe helyezzük az öltéseket, de megcsomózni csak a fibula stabilizálása után kell.

3

A fibula feltárása egyenes, vagy enyhén ívelt bőrmetszésből történik, a medialis metszés a belboka előtt vagy mögött halad enyhe ívben, annak a csúcsa alá kanyarodva.

2.7.1. A – típusú törés (44-A1-3)

Külboka synthesisénél

ha nagy a leszakadt darab, lehet lemezzel vagy retrograd compressios csavarral rögzíteni (5792S, 57927, 57929, 57924)

kisebb darab esetén, valamint az előző esetben is tűződrót, – feszítőhurok megfelelő (57921, 57922).

Belboka synthesisénél

Az izület is áttekinthető, nincs-e a tibián beroppant izületi darab. Nagyobb darab esetén ki kell emelni. A letört belbokát reponált helyzetben K-dróttal rögzítjük átmenetileg, majd a törés síkjára merőlegesen- sokszor az ízfelszínnel párhuzamosan 2 compressziós csavart (3,5 mm, 4 mm) helyezünk be (57924).

Konzervatív kezeléssel a legtöbb esély itt van a jó helyzet elérésére, de izületi incongruentia esetén műtét szükséges.

2.7.2. B-típus (44-B1-3)

Külboka feltárása egyenes metszésből történik.

Repositió karmos adapterrel. A ferde törésbe 3,5 mm-es interfragmentális csavar helyezhető, majd lemez. Ez lehet a hátsó-laterális élre helyezett anti-glide plate (5 lyukú harmadcső) vagy karmoslemez.

Lehetőség a külboka synthesisre a fedett technikával behelyezett intramedullaris reteszelhető szög is (57924, 5792S, 57929, 83625).

Darabos törés esetében legfontosabb a külboka hosszának és tengelyének a helyreállítása és lemezes (karmoslemez, harmadcsőlemez, velőűrszeg) rögzítése.

A belboka törés rögzítése általában tűződróttal-feszítőhurokkal történik, de lehet egy tűződrót mellé, azzal párhuzamosan vezetett compressios csavarral is. Ha a belbokával a hátsó perem is letörött, külön csavar helyezhető a hátsó perem rögzítésére. (57921, 57924, 57922)

Darabos belboka törés esetén pontosan modellált lemezes synthesis is szóba jön 3,5 mm-es csavarokkal. (5792S, 57929)

A hátsó perem törése esetén, ha a letört Volkmann háromszög kisebb, mint az izület 1/5-e, nem kell direkt rögzíteni.

Ha nagyobb, mint az ízfelszín 1/5-e, előről hátrafelé vezetett compressziós csavarral rögzítjük. (57924)

Ha a syndesmosis is sérült, csak elülső szalagsérülés esetén nem kell külön beavatkozni, de ha hátsó perem törés is van, a syndesmolysis teljesnek tekinthető.

Ebben az esetben a Volkman háromszög nagysága dönti el a tennivalót: 1/5-nél kisebb darab esetén fibula-tibialis állítócsavart helyezünk be a lemezen át. Nagyobb darab esetén direkt csavarozással rögzítjük a hátsó peremet és ezzel stabilizáljuk a syndesmosis hátsó szalagját is. (57924)

Műtét után, ha jelentős a lágyrész (szalag) sérülés, vagy nem stabil a belső rögzítés, illetve állítócsavart helyeztünk be, ajánlatos a külső rögzítés 4 hétre. Ekkor kell eltávolítani az állítócsavart is.

4

2.7.3. C-típus (44C1-3)

Supramalleolaris fibulatörés feltárása egyenes metszésből, rögzítés egyenes lemezzel (DC, LCDC) 3,5 mm-es csavarrokkal történik. (57927)

A fibula nyakán lévő törés (Maisoneuve) direkt stabilizálása helyett kettős állító csavart helyezünk be, ügyelve a fibula hosszára, supramalleolárisan (57924).

Belboka törést, hátsó perem törést a korábban ismertetett módon látjuk el.

Állítócsavar mindig kell (a membrana interossea a fibula törés magasságáig végig szakad).

Konzervatív kezelés csak kompromisszumként jöhet szóba.

Műtét után a lágyrészek gyógyulásig külső rögzítés alkalmazható (83252, 82132).

2.8. Idősült bokatörés 

Rekonstrukciós műtét akkor jön szóba, ha az ízfelszinek még épek. Ilyenkor a fibula hosszának a helyreállítására és a talus subluxatiójának a megszüntetésére kell törekedni a fibula osteotomiája által (5781M). Ha erre nincs esély, arthrodesist (58110, 58111, 58112, 58113, 58114,58115), vagy bokaprotesis műtétet lehet végezni (ennek jelenleg még nincs kódja).

IV. Rehabilitáció, utókezelés 

1. Thrombozis profilaxis 

Amíg a beteg gipszkötést visel, vagy gipsz nélkül a teljes terhelést nem érte el, ajánlott a prevenció, subcután adott kismolekulájú heparin formájában.

2. Rehabilitáció 

Azonnal elkezdődik a műtét után szakképzett gyógytornász irányításával, és rendszeres ellenőrzések során győződünk meg a haladásról. A rehabilitációs idő kb. 3 hónap, utána lehet dönteni egyéni elbírálás és vizsgálat alapján a munkába állításról.

3. Fémeltávolítás 

A törés gyógyulása után, általában 6 hónap elteltével végezhető el, ha valamilyen szövődmény ezt nem sürgeti. (52362, 57882, 57883)

V. Gondozás, szövődmények 

1. A műtét általános szövődményei 

2. Gipsz okozta szövődmények megelőzése 

Decubitus megelőzése, thrombózis profilaxis.

3. Műtét következtében létrejött sebfertőzés (T8140)

– A műtéti terület haladéktalan, teljes feltárása, az elhalt és gennyedő szövetek radikális eltávolítása, az izület átmosása és rendszeres öblítése, az izület zárása, de a környező szövetek nyitva hagyása. Külső rögzítő. Célzott antibiotikum adása (53949, 81962, 81791, 83301).

– Ha a gennyedés nem szűnik meg resekciós arthrodesis fixateur externnel. (58113)

5

4. Izületi inkongruencia esetén, ha az izületet borító porc még jó, rekonstrukció ajánlott.

5. Posttraumás arthrosis, protesis műtét, vagy a boka merevítése választható, mivel nálunk protesis nem áll rendelkezésre, a merevítés a választandó.

6. Mozgásbeszűkülés 

7. Műtéti keloid képződés 

VI. Irodalomjegyzék 

  1. M.E. Müller et al. Mannual of Internal Fixation Third Edition
  1. Weber, B.G. Die Verletzungen des Oberen Sprunggelenkes, Bern, Hans Huber 1966
  1. Beretey, Gy., Feczkó, J., Sárváry., A. Új karmos lemez alkalmazása bokatörés műtéti kezelésésre. Magyar Traumt. Orthop. 1978, 12, 242-260
  1. Sükösd, L., Bokatörések In: Operatív töréskezelés Szerk.: Czipfer E. Springer 1997
  1. Melly, A. A boka sérülései In: Traumatológia. Szerk: Renner A. Medicina 2000
  1. Feczkó, J. A boka sérülései In: A sebészet és traumatológia tankönyve. Szerk.: Flautner- Sárváry Semmelweiss Kiadó 2003

A szakmai protokoll érvényessége: 2008. december 31. 

6