„Látod, én szegény költő vagyok:
Örökül hát nem sokat hagyok;
Legföljebb mocsoktalan nevet:
A tömegnél hitvány érdemet.
Ártatlan szived tavaszkertében
A vallást ezért öntözgetem.
Kis kacsóid összetéve szépen,
Imádkozzál, édes gyermekem.”
(Arany János: Fiamnak – részlet)
Nehéz tudomásul venni a megmásíthatatlan hírt; Prof. Dr. Frenyó Sándor sokszorosan kitüntetett, érdemekben és elismertségben gazdag kollégánk, tanárunk, barátunk elhunyt.
Emlékezzünk rá, mint széleskörűen művelt, polgári neveltetésben felnőtt orvosra, aki a Manninger Professzor Úr vezette Országos Traumatológiai Intézetben vált baleseti sebésszé, angliai ösztöndíja alatt ortopéd sebésszé, majd Renner Professzor Úr vezetése alatt kézsebésszé. Rá, aki több európai nyelv kimagasló ismerete és alkalmazása révén Intézetünk külföldi társ-intézményekkel való kapcsolatait, baráti szálait tartotta kézben, aki külföldi kongresszusokon papír nélkül, fejből tartott előadásokat, és a társasági eseményeken, vacsorákon sziporkázó társalgó volt.
Emlékezzünk rá, akivel az orvosi szobákban, vagy a műtétek megengedő része alatt irodalmi, történelmi, hitéleti kérdésekről lehetett élvezetesen és sokrétűen beszélgetni.
Rá, akinek az osztályán mind öröm, mind megtiszteltetés volt dolgozni, mert kollégái érvényesülését, szárnybontogatását engedte, külföldi ösztöndíjas pályázatokban, külföldi állás-szerzésben segített.
Emlékezzünk Rá, mint tántoríthatatlanul konzervatív életszemléletű orvosra, emberre.
Rá, aki 2014-ben az angliai Oswestry-ben felkérésre politikusokat, történészeket felülmúló összefoglaló előadást tartott a magyar történelemről, a „vasfüggöny” mögötti életről Emlékezzünk arra a Frenyó Sándorra, aki gyerekkora óta szerette a zenét, gyönyörűen zongorázott, aki kongresszusi vacsorák során, ha tehette, a zongora mögé ült és elbűvölte közönségét játékával.
Emlékezzünk a hitét gyakorló, megvalló, azt Gyermekeinek továbbadó Frenyó Sándorra, akinek legfőbb öröke az Arany János által megírt „mocsoktalan név”.
Emlékezzünk rá, ahogy több évtizedes gyakorlat mellett is műtéteit az Úrnak ajánlotta – a bemetszés előtti Tőle elválaszthatatlan mondattal: In nomine Patris, et Filii et Spiritus sancti
Ugyancsak a költő szavait idézve Frenyó Sándorért: „Imádkozzál, édes gyermekem.”
2020.12.15.
Dr. Végh György Pál Dr. Bodzay Tamás
