Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja
Scheuermann-betegség
Készítette: Az Ortopédiai Szakmai Kollégium
Szinonimák: Osteochondrosis juvenilis dorsi
Kyphosis dorsalis juvenilis
BNO: 4200
I. Alapvető megfontolások
1. A protokoll alkalmazási/érvényességi területe
Ortopédiai betegellátó-hálózat.
2. A protokoll bevezetésének alapfeltétele
Kiépült ortopéd szakorvosi hálózat.
3. Definíció
A háti vagy az ágyéki gerincszakaszon több csigolyára kiterjedő, a csigolyák másodlagos csontosodási magjait (epiphysis és/vagy apophysis) érintő juvenilis osteochondrosis.
3.1. Kiváltó tényezők (A típusú evidencia, 2-4):
Inaktivítás, mozgásszegény életmód.
3.2. Kockázati tényezők:
Gyenge izomzat, különösen gyenge hátizomzat.
4.Panaszok, tünetek, általános jellemzők
A betegség 2 legfontosabb klinikai tünete a fokozott, rögzült háti kyphosis és ritkábban a sok ülés vagy fizikai megerőltetés után a háti vagy felső lumbalis gerincben jelentkező fájdalom. Általános jellemzők között a gyengén fejlett izomzat, fokozott lumbalis lordosis, előemelkedő, lógó has, lúdtalp szerepelnek.
5. A betegség leírása
5.1. Az érintett szervrendszerek (A típusú evidencia, 2-5):
Gyakrabban a háti, ritkábban a lumbalis gerinc.
5.2. Genetikai háttér (C típusú evidencia, 2,5):
A csigolyák csontosodási zavara domináns öröklődés menetet mutat, Scheuermann betegségben szenvedő gyermekek családjában a betegség újraismétlődésének várható gyakorisága 50 %.
5.3. Incidencia:
Hazánkban 11 % a gyakoriság.
1
5.4. Jellemző életkor:
A gyermekkor második felében, 10 éves kor felett jelentkezik.
5.5. Jellemző nem:
Nemi eltérés nincs a gyakoriságban.
II. Diagnózis
1. Diagnosztikus algoritmus
2. Anamnézis
A gyermeket a szülők általában rossz tartása, púpos hát, esetleg háti fájdalom miatt hozzák orvoshoz.
3. Fizikális vizsgálat
A betegség legfontosabb klinikai tünete a rögzült, merev, fokozott háti kyphosis.
Erre jellemző, hogy a beteg nem képes hátát homorítani. A vizsgálatot úgy végezzük, hogy felkérjük a beteget, hogy 90 fokban csípőben hajoljon előre, nyújtott karokkal és vállakkal, majd a kyphosis csúcspontján lefelé nyomva a gerincet, felszólitjuk a beteget, hogy felső végtagjainak és fejének emelésével fokozatosan homorítson. Ép viszonyok között a gerinc homorúvá válik. Scheuermann betegség esetében a kyphosis nem vagy csak kismértékben csökken.
Másik jellemző klinikai tünet a kyphosis punktum maximumának distal felé helyeződése.
Normál görbületek esetén a punktum maximum a D.V.-VI. csigolyákra esik, míg Scheuermann betegség esetében a VIII-IX. csigolyák magasságánál található. Feltűnő jel lehet, ha a kyphoticus gerincszakaszon a processus spinosusok felett hyperpigmentalt a bőr. A fokozott háti kyphosis miatt, a szék vagy pad támlája nyomására alakul ki a hyperpigmentalt bőr.
További jellemző a fokozott kompenzatorikus lumbalis lordosis. Az esetek harmadában mérsékelt fokú, általában funkcionális, vagy csak kisfokú strukturális eltéréseket mutató dorsolumbalis scoliosis kíséri, mely nem progresszív jellegű. Neurológiai tünetek és radicularis fájdalmak nincsenek. A felnőttkorban a kialakult, rögzült háti kyphosis és a következményes háti spondylosis miatt a háti gerinc jelentős mozgásbeszűkülését észleljük.
4. Kötelező diagnosztikai vizsgálatok (C típusú evidencia, 2-4)
4.1. Laboratóriumi vizsgálatok nem jellemzőek.
4.2. Képalkotó vizsgálatok során az érintett gerincszakaszról kétirányú röntgenfelvétel készítése szükséges.
5. Kiegészítő diagnosztikai vizsgálatok (C típusú evidencia 2)
Tekintettel arra, hogy a klinikai vizsgálat és a röntgenfelvételek egyértelmű diagnózist biztosítanak, sem CT, sem MRI felvétel végzése nem szükséges.
2
6. Differenciáldiagnosztika
Amennyiben egyéb izületi panaszok vagy mozgáskorlátozottságok is fennállnak, felmerül a lehetősége, hogy multiplex epiphysealis dysostosis részjelensége a Scheuermann betegség. Ebben az esetben a többi izületekről készült röntgenfelvétel biztosítja a diagnózist.
III. Terápia
III./1. Nem gyógyszeres kezelés
1. A megfelelő egészségügyi ellátás
Ortopédiai szakrendelés.
2. Általános intézkedések
A mozgásszegény életmód megszüntetése.
3. Fizikai aktivitás
Rendszeres, naponta végzett, célzott gerinctorna javasolt, melynek betanítása gyógytornász feladata. Emellett úszás javasolt. Iskolai tornát végezhet.
4. Betegoktatás:
Igen lényeges a szülővel és gyermekkel megértetni, hogy nem betegségről, hanem állapotról van szó, és a progresszió megakadályozásának kulcsa a gyermek kezében van. A rendszeresen végzett gerinctorna, úszás, sport és egyéb mozgások az esetek 90 %-ában képesek az elváltozás progresszióját megállítani.
III/2. Gyógyszeres kezelés
1. Megfelelő egészségügyi ellátás szintje
Ortopéd szakrendelés.
2. Ajánlott gyógyszeres kezelés
Fájdalom esetén kúraszerűen 5-7 napig non-steroid gyulladáscsökkentő, valamint izomrelaxans kombinált adása javasolt. A kúra ismételhető a panaszok újrajelentkezésekor.
III/3. Műtét (B típusú evidencia, 1-4)
1. A megfelelő egészségügyi ellátás szintje
A gyermekkori gerinc deformitások végzésére akkreditált regionális gyermekortopédiai centrum.
2. Általános intézkedések
2.1. Műtői körülmények
2.1.1. A műtét tárgyi feltételei:
– Kiemelt sterilitást biztosító műtő, az ÁNTSZ minimum-feltételeknek megfelelően felszerelve,
– A műtét biztonságos kivitelezését biztosító általános műszerkészlet,
– Az esetleges implantáció kivitelezéséhez szükséges speciális műszerkészlet,
3
– A tervezett implantációs eszköz teljes méretválasztékából egy sorozat,
– Leggyakoribb szövődmények ellátásához szükséges műszerek, implantátumok megléte.
Műszerek és berendezések:
Minimum: – Speciális gerincsebészeti műtőasztal,
– Elektrokoaguláló,
– Központi szívás,
– Rtg. képerösítő,
– Rtg.,
– Standard műszerkészlet.
Optimum: A fentiek, plusz
– Cell saver.
– Intraoperatív neurofizológia lehetősége (SEP, MEP).
2.2. Személyzeti kívánalmak:
– Sebész, célirányos elméleti és gyakorlati felkészültséggel,
– Anaesthesiológus orvos, valamint asszisztens jelenléte elengedhetetlen,
– Egyéb szakemberek célirányú (szakképzett műtős) képzettséggel, míg SEP és
– MEP használata esetén speciálisan képzett szakasszisztens kívánatos.
3. Speciális ápolási teendők
A műtétet követően, a beteg általános belgyógyászati státusában felmerülő állapotváltozások korrekciójának biztosítása.
4. Sebészeti kezelés:
4.1. Műtéti indikáció:
Műtéti indikáció akkor áll fenn, ha konzervatív kezelésre nem reagáló fájdalmak kísérik a gerinc deformitást, és annak mértéke meghaladja a 60 fokot. Abszolút műtéti indikáció csak 80 fokot meghaladó görbületek esetében áll fenn.
A műtéti indikáció függ a betegség stádiumától:
10-12 éves kor között kezdődik az I. stádium, amikor a fokozott háti kyphosis még mobilis, és csak a rossz tartás a jellemző.
A II. stádiumban, 12 éves kortól a növekedés befejeződéséig a gerincszakasz merevvé válik.
A III. stádium a növekedés befejeződése után, a status post Scheuermann, kora felnőttkori következményes spondyloticus panaszokkal együtt. Műtéti beavatkozás a II. stádiumban csak hátsó feltárásból végzett korrekciós műtétet jelent, a műtét előtti fokozatos, 2-6 hétig tartó fellazító tornával együtt. A növekedés befejeződése után azonban kettős műtét szükséges. Először egy elülső feltárásból végzett csigolya felszabadítás, melyet vagy együlésben, vagy 7-10 nappal később követ egy második, hátsó feltárásból végzett korrekció.
4.2. Műtéti előkészítés:
A műtét előtt mindenképpen meg kell kísérelni a rögzült háti kyphosis fellazítását.
Ez 2-6 hetes intézeti kezelés mellett végzett gyógytornával és fizikotherapiás kezeléssel történik; emellett ágyban végzett húzókezeléssel.
4
4.3. Műtéti érzéstelenítés:
Általános anaesthesiológia.
4.4.Műtét:
Hátsó korrekciós spondylodesis multisegmentális instrumentációval:
A hátsó feltárásból végzett korrekciós hátsó spondylosis során a rögzült gerincszakasz alatt és felett 3-3 csigolyáig terjed a tengelyirányú, középső-hátsó bőrmetszés. Az erektor izomzat csigolyaívekről való leválasztása és oldalirányú elkampózása után a csigolyaívek decorticálása történik, kivéve a rögzíteni kívánt csigolyaíveket. Ezután a rögzült szakasz feletti 2 vagy 3, és az alatta levő 2 vagy 3 csigolya sublaminaris kapcsokkal vagy transpedicularis csavarokkal történő fixálása után mindkét csigolyaíven fémrudat helyezünk el és rögzítjük a kapcsokhoz vagy a csavarokhoz. A korrekció nagyságát minden esetben a gerincműtét előtt készített röntgenfelvételen mért mobilitási fok adja meg. A műtét alatt az elvégzett korrekció után meg kell győződni az alsóvégtagok intakt mozgásrendszeréről: vagy narkózis közben, fájdalmatlan felébresztéssel, vagy kiváltott potenciállal. Utána a decorticalt ívekre nagyobb mennyiségű saját, vagy mélyfagyasztott csont elhelyezése szükséges, a csontos átépülés céljából. Réteges sebzárás és 1 drain hátrahagyása szükséges, steril fedőkötés.
Anterior liberalisatio:
Amennyiben anterior liberalisatio, elülső felszabadítás szükséges, a csigolyatestek és porckorongok elülső megközelítéséhez a görbület punktum maximumán elhelyezkedő borda eltávolítása szükséges, a borda felett ejtett haránt, lateralis bőrmetszésből. Borda eltávolítása után tompa praeparalassal a csigolyatestek és porckorongok elülső részét szükséges izolálni, majd a csigolyákat ellátó, harántul futó erek segmentalis lekötése után a porckorongok eltávolítása szükséges. Utána jelentősen mobilizálódik a gerincszakasz. A seb zárása előtt szívó drain hátrahagyása után réteges rekonstrukció, steril fedőkötés, majd 24-48 óráig folyamatos monitorizálás szükséges.
4.5. Posztoperációs teendők:
Hátsó feltárás esetében a műtét után 24-48 óráig folyamatos monitorizálás szükséges és a vérvesztés csökkentése céljából postoperatív saját vérvisszapótlás. A műtét után a 3. napon a gyermek fokozatosan felülhet, felállhat és elkezdi a gerinctornát. Varratszedés a 9-10. napon. 2-3 héttel a műtét után iskolát látogathat.
Anterior feltárás esetében a műtét után készített röntgenfelvételen a haemothorax vagy a pneumothorax lehetőségét ki kell zárni. A 24-48 órás monitorizálás után a műtét után 3 nappal a mellkasi szívódrén eltávolítása következhet, majd a műtét során felhelyezett Halotractio (koponyára helyezett fémkorona és lábra helyezett mandzsettával extensio). Az extensio a 2. műtétig (7-10 nap) tartandó fenn.
5. Fizikai aktivitás:
A műtét után a 3. naptól fokozatos járás és rendszeres gerinctorna javasolt és engedélyezhető. Az eredeti fizikai aktivitás (iskolai torna, sport) műtét után fél évvel engedélyezhető, gyógyult esetben.
6. Speciális diéta szükségtelen.
5
7. Betegoktatás:
A beteggel a műtét után 2 dolgot kell megértetni. Az egyik, hogy a műtét után fél évvel egészséges embernek tekintendő a másik, hogy ugyanakkor élete végéig rendszeres gerinctorna szükséges.
IIII/4. Egyéb terápia (B típusú evidencia 2-6):
A Scheuermann betegségek esetében az esetek kisebb részében fűző viselése javasolt.
A fűzőkezelés indikációja:
– gyorsan növekvő, jelentős háti kyphosis,
– progresszív csigolyadeformitás,
– a kifejezett háti kyphosishoz társuló fájdalom, mely gyógyszeres, ill. konzervatív kezelésre nem reagál,
– a csigolyadeformitás következtében bekövetkezett légzésfunkciós eltérés.
További indikációk a fűzőkezelés esetében:
A görbület nagysága kisebb, mint 70 fok.
Risser jel kisebb, mint 3.
A görbület passzív korrigálhatósága nagyobb, mint 40 %.
Minimalis csigolyaékesedés észlelhető.
Napjainkban a Milwaukee-füzőt részesítik előnyben, mivel 3 ponton támaszkodó aktív fűző. Medencekosár rögzíti és stabilizálja a lumbalis gerincet, a hátsó pelották korrekciós erőt közvetítenek a kyphosis punktum maximumán, míg az occipitalis nyaki gyűrű a nyaki és felsőháti gerincet nyújtott helyzetben tartja meg, aktív kyphosis korrekciót indukálva. Alsó-thoracalis localisatio esetén 3 ponton támaszkodó, alacsonyabb reclinatiós füzőt javasolhatunk. Az izomerő növelése céljából a fűzőkezelés mellett elengedhetetlen a rendszeres gerinctorna vagy úszás. Mellette iskolai torna végezhető. A serdülőkorban alkalmazott fűző orvosilag előnyös hatásokkal rendelkezik, ugyanakkor nagyon sok esetben komoly psyches zavarokat eredményez a gyermeknél. Mind emiatt a fűzőkezelés csak a szülők, az orvos és a gyermek kiegyensúlyozott psyches körülményei között, közös felelősségvállalással javasolt.
IV. Rehabilitáció
Rehabilitációs kezelés csak különleges esetekben indikált, egyedi mérlegelés alapján.
V. Gondozás
- Rendszeres ellenőrzés. A Scheuermann betegséget félévenként szükséges ellenőrizni orvosilag, akár csak gyógytorna, úszás javasolt; akár fűzőkezelés történik. Műtéti kezelés esetében a műtét után 2 hónappal szükséges kontrollvizsgálat, a következő kontroll időpontja a műtét után fél év, majd azután évente javasolt ellenőrzés.
6
Megelőzés. A megelőzés lehetőségei a szülők és az iskola kezében vannak. Sport, rendszeres mozgás, valamint a rendszeres iskolai torna a megelőzés legjobb eszköze.
Lehetséges szövődmények:
A serdülőgyermek gyakran elutasítja a kollaborációt, vagy nem végzi rendszeresen a gerinctorna gyakorlatokat, vagy a fűzőt nem viseli rendeltetésszerűen. Sok esetben psyches zavar keletkezik. Ezen esetekben psychologus bevonása orvosilag indokolt.
A műtéti kezelés során a sebészeti általános szövődmények mellett az alsóvégtagok bénulása fordul elő 3 %-ban. Ilyen esetekben a műtét alatt észlelt bénulás lehetősége minimalizálható azzal, hogy a beültetett fém-rögzítő eszközöket eltávolítjuk.
A kezelés várható időtartama, prognózis:
A kezelés időtartama a növekedés befejeződéséig tart, félévenkénti ellenőrzéssel és orvosi megbeszéléssel együtt. A növekedés befejeződése után is rendszeres gerinctorna javasolt, és csak panasz esetén javasolt kontroll vizsgálat. A Scheuermann betegség prognózisa nehezen megítélhető. Nem ismertek jelentek azok a paraméterek, hogy melyek lesznek azok az esetek (kb. 10 %), melyek a gondos konzervatív kezelés ellenére is jelentős progressziót mutatnak. Kifejezetten romló és progredialó esetekben jön szóba műtéti beavatkozás.
5. Az ellátás megfelelősségének indikátorai:
– A szülő és gyermek által a vizsgálatok során elmondott psyches egyensúlyi helyzet,
– Röntgenfelvételen a progresszió leállása, vagy lassulása.
– Műtéti megoldás esetén a görbült fokának szögméréssel megadható csökkenése,
– Műtéti megoldás esetén, a műtét után fél évvel a korábbi aktivítás visszanyerése.
6. Dokumentáció, bizonylat:
– Az ambuláns vizsgálati leletek eredménye,
– A röntgenfelvételeken biztosan kimérhető görbület foka, és a csigolya deformitások mértéke,
– Műtéti beavatkozás esetén röntgenfelvételen a görbület csökkenésének dokumentálása.
7. Gyakori társbetegségek:
A Scheuermann betegség ritkán egyéb kötőszöveti vagy csontosodási megbetegedés részjelensége:
– Marfan syndroma,
– Multiplex epiphysealis dysostosis,
– Spondyloepiphysealis dysostosis,
8. Érintett társszakmákkal való konszenzus:
A körzeti orvosok és iskolaorvosok szintjén, annak elfogadtatása, hogy a Scheuermann-kór nem betegség, hanem állapot, és az iskolai közösségből való kiemelés psychesen ártalmas. Iskolai tornát végezhet, kivéve a súlyos eseteket.
7
VI. Irodalomjegyzék
1. Moe L., Daniel W., et al.: Scheuermann kyphosis: Safe and effective surgical treatment using multisegmental instrumentation. Spine 2004, 29:1789-94.
2. Wenger D.R., Frick S.L.: Scheuermann kyphosis. Spine 1999, 24:2630-39.
3. Murray P.M., Weinstein S.L., Spratt K.F.: The natural hystory and long-term follow-up of Scheuermann kyphosis. JBJS-Am. 1993, 75-A:236-248.
4. Lowe T.G.: Scheuermann disease. JBJS-Am. 1990, 72-A:940-945.
5. Vizkelety T. (szerk): Az ortopédia tankönye. Semmelweis Kiadó, 2002.
6. Vizkelety T.: Gyermekortopédia. Medicina Kiadó, 1994.
A szakmai protokoll érvényessége: 2008. december 31.
8