Subacromialis impingement

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja 

Subacromialis impingement 

Készítette: Az Ortopédiai Szakmai Kollégium 

I. Alapvető megfontolások 

Szinonimák: subacromialis ütközési szindróma 

1. A protokoll alkalmazási, érvényességi területe 

ortopédia

családorvos – kompetencia szintnek megfelelően

2. A protokoll bevezetésének alapfeltétele 

Ortopéd Szakmai Kollégium legitimációja

Ortopéd szakmai minimum feltételeknek megfelelő ellátás szerint

3. Definíció 

Subacromialis impingement syndroma alatt a válltájéknak típusosan a kar elevatioja és rotációja közben jelentkező, esetlegesen a felkarba sugárzó fájdalmas tünetcsoportot értjük. Jellemző, hogy a fájdalmak ágynyugalomban tovább fokozódhatnak, mely a beteg éjszakai nyugalmát zavarja.

3.1. Kiváltó tényezők (B típusú evidencia) 

A kórkép lényege a tuberculum maius és acromion közötti tér beszűkülése, melynek oka lehet a két csont közötti lágyrészek megvastagodása (rotátorköpeny tendinitise, subacromialis bursa gyulladása), az acromion csontos elváltozása (Bigliani III-as acromion, illetve a coraco-acromialis szalag elcsontosodása, tuberculum majus deformálódása), a rotátorköpeny centralizáló funkciójának károsodása (izmok gyengülése vagy bénulása, inak szakadása), az inak valamint a glenohumeralis ízület tokjának zsugorodásából adódó kontraktúra a humerusfej cranialis elmozdulása folytán okozhat ütközést. További okok lehetnek a vállöv rendellenes tartása, valamint a vállízületi instabilitás egyes formái.

3.2. Kockázati tényezők 

Életkor – betegség típusosan a 4. évtizedtől jelentkezik és az életkor előrehaladtával egyre gyakoribb.

Tartós fej feletti munkavégzés, sportolás.

Repetitív trauma (bizonyos sportok, vibrációs ártalom stb.).

4. Panaszok, tünetek, általános jellemzők 

Jellemző panasz a kar elevatioja során annak középtartományában fellépő fájdalom az úgynevezett fájdalmas mozgásív.

Ugyancsak jellegzetes az éjszakai fájdalom, melyre a beteg többször felébred, és nem tud az érintett oldalra feküdni.

A fájdalom típusosan a m. deltoideus tapadása felé sugárzik.

A napi életvitel különböző mozdulatai (mosakodás, öltözködés, vezetés stb.) is provokálhatják a fájdalmat.

1

Egy és kétoldali megjelenés lehetséges.

5. A betegség leírása 

A subacromialis tér beszűkülése következtében a tuberculum majus humeri és a rajta tapadó inak (rotátorköpeny) a kar elevatioja során továbbá nyugalmi, ellazult helyzetben is az acromion alsó felszínével és a coraco-acromialis szalaggal ütközik. A kóros érintkezés következményeként a subacromialis bursa chronicus gyulladása, megvastagodása, továbbá a rotátorköpeny ödémás megvastagodása (tendinitis), később felrostozódása, részleges vagy teljes vastagságú szakadása alakulhat ki, mely önmagában is fenntartója lehet a folyamatnak.

5.1. Érintett szervrendszerek 

A subacromialis teret alkotó csontok : humerusfej, acromion, processus coracoideus

Coraco-acromialis szalag

Subacromialis-subdeltoidealis bursa

Rotátorköpeny izmai és inai (elsősorban a m. supraspinatus továbbá az m. infraspinatus és a m. subscapularis)

Egész vállövi izomzat

5.2. Genetikai háttér 

Genetikai háttér nem ismeretes.

5.3. Incidencia / Prevalencia / Morbiditás / Mortalitás Magyarországon 

A negyedik életévtizedtől előrehaladva fokozatosan növekvő incidencia.

Ritkábban fiatalabb korban is előfordulhat (sportolók, fizikai munkások).

Nő:férfi arány lényegében azonos.

II. DIAGNOSIS 

1. Diagnosztikus algoritmusok 

A subacromialis impingement syndroma diagnózisa pontos anamnesis felvétellel, gondos fizikális vizsgálattal és standard radiológiai vizsgálatokkal az esetek többségében biztonsággal felállítható. A vizsgálatokat a következő sorrendben, az alábbiak figyelembe vételével kell végezni.

2. Anamnesis 

Vizsgálni kell a panaszok kezdetének körülményeit, esetlegesen a rotátorköpeny szakadásra utaló sérülések körülményeit, az erőbehatás jellegét vagy éppen hiányát, a beteg foglalkozását, munkakörülményeit, sporttevékenységét, az esetleges orvosi ellátással kapcsolatos dokumentumokat.

Külön figyelmet kell szentelni a fájdalom jellegére, jelentkezésére és a funkciózavarra.

3. Fizikális vizsgálat 

Az alábbi vizsgálatokat mindkét vállízületen el kell végezni. A két oldalon észlelt tünetek és vizsgálati lelet összehasonlításából következtethetünk a kóros elváltozásokra.

A vizsgálat megtekintéssel kezdődik, mely során megfigyeljük az esetleges nyugalmi alaki eltéréseket, izomsorvadást, tartási rendellenességeket. Ugyanezt megfigyeljük az aktív

2

mozgások során. Az aktív mozgásterjedelmet ezután összehasonlítjuk a passzív mozgásterjedelemmel, közben figyeljük a mozgás kiváltotta esetleges fájdalmat és egyéb kóros eltéréseket (pl. intraarticularis roppanás, subacromialis crepitatio, subluxatio). Vizsgáljuk a lapocka mozgató, a rotátorköpeny és a m. deloideus erejét és a válltájék egyes pontjainak nyomásérzékenységét. A vizsgálat része egy tájékozódó felső végtagi neurológiai vizsgálat is.

4. Kötelező diagnosztikai vizsgálatok 

Anamnezis értékelése, fizikális vizsgálat, képalkotó diagnosztika, szükség esetén kiegészítve laboratóriumi vizsgálattal.

4.1. Laboratóriumi vizsgálatok 

Nem feltétlenül szükségesek.

Amennyiben a diagnozis alátámasztásához szükséges, végezhető általános laborvizsgálat, speciális tesztek, továbbá a subacromialis bursa és a glenohumeralis ízületi punctatum vizsgálata (általános és bacterilógiai szempontból)

4.2. Képalkotó eljárások 

Minimális követelmény az érintett váll 2 irányú röntgenfelvétele, ami lehetőség szerint a glenohumeralis ízület antero-posterior és axillaris felvétele.

Szükség esetén kiegészíthető scapula lateralis felvétellel vagy egyéb speciális ferde felvételekkel. Kétes esetben elvégzendő az ép oldal összehasonlító röntgen vizsgálata. (B típusú evidencia). 

5. Kiegészítő diagnosztikus vizsgálatok (B típusú evidencia). 

Kétes diagnózis esetén, vagy a társsérülések tisztázása végett lehet rá szükség

Vállöv ultrahang vizsgálata a rotátorköpeny és labrum állapotáról ad információt

MRI vizsgálat a rotátorköpeny és labrum állapotáról valamint a csontok állapotáról ad információt

CT és CT arthrogramm a labrum és a csontos anatómiáról ad információt

Arthroscopos vizsgálatra ritkán, de szükség lehet azonban ez lehetőség esetén már a műtéti kezelés részét képezi.

6. Differenciál diagnosztika (B típusú evidencia) 

Rotátorköpeny szakadás

Cervico-brachialis szindróma

Thoracic outlet szindróma

Glenohumeralis arthorsis

Acromio-clavicularis arthrosis

Rheumatoid arthritis

Humerusfej necrosis

Adhesiv capsulitis (befagyott váll)

Válltáji tumorok

Egyéb válltáji gyulladásos elváltozások (köszvény, tendinitis calcificans stb.)

Infectio (pyogen fertőzés, tuberculosis stb.)

Bármely válltáji fájdalommal járó kórkép.

III. Terápia 

3

III/1. Nem gyógyszeres kezelés 

1. A megfelelő egészségügyi ellátás szintje 

ÁNTSz minimumfeltételek alapján

2. Általános intézkedések (B típusú evidencia) 

Konzervativ kezelési lehetőségek alkalmazása: fizio-, balneo terápia, manuálterápia, magnetoterápia, psychoterápia, életmódterápia. Mozgásjavító torna mozgásbeszűkülés esetén. Izomerősítő torna a rotátorköpeny gyengülése esetén.

3. Speciális ápolási teendők 

Mozgássérült állapotának súlyosságától függő mértékű segédeszközzel ellátása.

4. Fizikai aktivitás (C típusú evidencia) 

A panaszokat kiváltó sport vagy munkatevékenység körülményeinek felülvizsgálata, módosítása, szükség esetén szüneteltetése.

5. Diéta 

Az estleges testsúlyfelesleg csökkentéséhez szükséges mértékben. Esetleges anyagcsere zavarok rendezése.

6. Betegoktatás (B típusú evidencia) 

Általános betegtájékoztató, felvilágosítás, tanácsadás, életmódterápia.

III/2. Gyógyszeres kezelés 

1. A megfelelő egészségügyi ellátás szintje 

ÁNTSz minimumfeltételek alapján

2. Speciális ápolási teendők 

Csak fokozott óvatossággal és kiemelt sterilitás mellett végezhető ízületi punkció. Hasonló megfontoltságot igényel az intraartikulási injekciós therapia.

3. Ajánlott gyógyszeres kezelés (B típusú evidencia) 

Per os steroid és nonsteroid gyulladáscsökkentők mérséklik a rotátorköpeny valamint a subacromialis bursa ödémás megvastagodását valamint a csökkentik a subacromialis bursában lévő folyadékszaporulatot. Mindkét mechanizmus hozzájárul az ütközés és a fájdalmak csökkentéséhez.

Subacromialis térbe adott steroid injectio hasonló mechanizimus alapján fejti ki hatását. Steril körülmények között adható.

3.1. Kontraindikációk 

Általános gyógyszer tájékoztató szerint.

Bakteriális eredetű gyulladás.

III/3. Műtét 

1. A megfelelő egészségügyi ellátás szintje 

Járóbeteg ellátás: ÁNTSz működési engedély alapján.

4

Fekvőbeteg ellátás / műtéti tevékenység: ÁNTSz működési engedély alapján.

2. Általános intézkedések 

2.1.A műtét tárgyi feltételei 

Kiemelt sterilitást biztosító műtő, az ÁNTSz minimumfeltételeknek megfelelően felszerelve.

A műtét biztonságos kivitelezését biztosító általános műszerkészlet.

2.2. A műtét személyi feltételei 

Minősített műtéti eljárás, amelynek végzésére olyan (szak)orvos vállalkozhat, aki az műtétek kivitelezésében alapos tapasztalatot szerzett. Képes a műtét biztonságos kivitelezésére és a műtét során adódó szövődmények, komplikációk ellátására.

Egy vagy több műtéti asszisztens.

Anaesthesiológus orvos.

További szakemberek: gyakorlott műtősnő, műtőssegéd.

3. Speciális ápolási teendők 

A műtétet követően, a beteg általános belgyógyászati statusában felmerülő állapot-változások korrekciójának biztosítása.

4. Sebészeti kezelés (B típusú evidencia) 

4.1. Műtéti indikáció 

Minimum 3 hónap eredménytelen konzervatív kezelés esetén jön szóba műtét.

A műtéti indikáció felállításánál és a műtéttípus megválasztásánál a szakirodalmi utasításokat követjük. Partialis laesio esetén elegendő a részlegesen szakadt rész kimetszése és acromion plasztika. A műtétet végezhetjük nyitottan vagy arthroscoposan. Teljes szakadás esetén amennyiben a szakadás kiterjedése és a szakadt ínak állaga megengedi, törekedni kell a rotátorköpeny varratára. Rekonstruálhatatlan szakadás esetén a subacromialis tér nyitott vagy arthroscopos debridement-ja jön szóba.

4.2. Műtéti kontraindikáció 

A vállízület lágyrészeinek és/vagy csontjainak gyulladásos megbetegedése.

Pustula, pyoderma a beteg bőrén bárhol.

A beteg rossz általános állapota (cardiális decompensatio, sepsis, thombosis gyanuja).

Rossz kooperációs készség.

4.3. Műtéti előkészítés 

Általános belgyógyászati kivizsgálás, szükség szerinti szakorvosi konzíliumokkal kiegészítve.

Anaesthesiologiai protokoll szerinti előkészítés.

4.4. Műtéti érzéstelenítés: 

A műtét végezhető általános érzéstelenítésben (altatás bármely formájában) valamint vezetéses érzéstelenítésben (interscalenicus blokád) az anaesthesiologiai protokoll leírása szerint

4.5. Műtét 

Beavatkozás neve: acromionplastica szükség esetén a rotátorköpeny rekonstrukciój , részleges sérülés esetén annak ellátása.

A diagnózis és technikai lehetőségek függvényében lehet arthroscopos vagy nyitott műtét

5

Arthroscopos műtét: 

Eszközigény: hidegfényoptikás videorendszer, speciális kézi műszer készlet, shaver, műtői tartozékok, folyadékpumpa, vízmentes izolálás

Az arthroscopos subacromialis decompressiot vagy az arthrocopos debridemant az irodalmi hivatkozásban listázott műtéttani könyvekben leírt műtéti technikát követve végezzük.

Nyitott acromionplasztika (+/- rotátorköpeny rekonstrukció) 

Eszközigény: vállsebészeti feltáró alaptálca, speciális kézi műszer készlet, vízmentes izolálás, műtői alapfelszereltség, diatermiás eszköz.

Az indikációs szempontokat és a műtéttechnikai leírást az irodalmi hivatkozásban szereplő szakkönyvek tartalmazzák.

4.6. Posztoperációs teendők 

A műtét menetének részletes leírása, a műtéti leírás csatolása kórlaphoz, archiváláshoz.

A közvetlen postoperatív szakban fokozott felügyelet szükséges: szívódrainen keresztül ürült mennyiség regisztrálása, folyadékháztartás (só-elektrolit, sz.sz. vérpótlás) rendezése, fájdalomcsillapítás, a beteg ált. belgy. statusának ellenőrzése érdekében.

A postoperatív szakban a műtött végtagot levehető kartartóval, Dessault kötéssel vagy Gilchrist kötéssel immobilizáljuk.

Kórházi ápolás 2-5 nap.

Amennyiben alkalmaztunk draint azt a műtét után 24 órával, a varratokat 10-12 nap elteltével kell eltávolítani.

A műtét után thrombosis profilaxis rutinszerű alkalmazása nem szükséges. A thrombosis szempontjából rizikó csoportba tartozó betegek esetén a profilaktikus antithrombotikus kezelést egyéni elbírálás alapján kell alkalmazni.

5. Fizikai aktivitás 

A műtéti típustól függően, a szakkönyvek iránymutatása alapján a rögzítési idő 1-6 hét lehet, mely időtartam alatt bizonyos előírt mozgások megengedettek. A rögzítés megszűntetése után a szakkönyvek útmutatása alapján, a műtéti típustól függően kell utókezelés végezni.

6. Diéta 

Általános, vagy belgyógyászati indikációnak megfelően, dietetikai előírások szerint.

7. Betegoktatás 

Általános betegtájékoztató szerint.

III/4. Egyéb terápia 

A beteg életkorához és fizikai aktivitási szintjéhez (munka, sport) szükséges tevékenység betanítása. Az életkörülmények, munka és sporttevékenység szükség szerinti módosítása.

IV. Rehabilitáció 

6

A kórházi tartózkodás alatt 

A beteg önálló járóképességének és önellátásának elérése fekvőbeteg osztályon, rehabilitációs részlegen, vagy házi ápolás keretében.

Késői rehabilitáció 

A beteg állapotának folyamatos ellenőrzése, utánkövetése, s amennyiben szükséges utókezelésre, gyógytorna kezelésre juttatása, otthoni ápolás elősegítése, sz.e. gyógyszeres kiegészítő kezelés.

Végső cél a munkába való visszaállítás illetve a szokásos napi tevékenységi szint elérése.

V. Gondozás 

1. Rendszeres ellenőrzés 

Szövődmény mentes esetben kontroll 4 alkalommal szükséges. Az első kontroll ideje a varratszedés időpontja, majd 6 hét, 12 hét és 6 hónap.

A kontrollvizsgálatok során elegendő a fizikális vizsgálat. Radiológiai, laboratóriumi, vagy egyéb vizsgálatra csak szövődmények gyanúja esetén van szükség.

Társsérüléssel (ficam, törés, idegi sérülés) járó esetekben a postoperatív kezelés, a munkába, sportba való visszaállás időpontja a társsérüléstől függően a fenti protokolltól eltér.

2. Megelőzés 

A betegséghez vezető kiváltó okok megszűntetése.

Az utókezelés során betanított gyógytorna otthoni rendszeres folytatása.

3. Lehetséges szövődmények 

• Korai szövődmények:

o Infekció (valószínűsége 1% hagyományos műtőben)

o Haematoma

o Sebgyógyulási zavar

• Késői szövődmények:

o Rotátorköpeny szakadása

o Mozgásbeszűkülés

3.1. Szövődmények kezelése 

Fontos a postoperatív localis szövődmények korai ellátása. Infectio gyanúja esetén korai feltárás, alapos debridement és átmosás majd szívódrainek behelyezése javasolt. Steril haematomát a műtőben steril körülmények között kell kiüríteni. Sebgyógyulási zavar, illetve bőrnecrosis esetén annak kiterjedésétől függően felületes hámosító kezelés vagy a defectus sebészi zárása szükséges (szükség esetén igénybe véve plasztikai sebész segítségét.)

A késői szövődmények ellátását az adott betegségre vonatkozó szakmai szabályok szerint kell végezni.

4. Kezelés várható időtartama / Prognózis 

A betegek az átlagos fizikai megterhelést igénylő munkát a műtétet követő 4-6 héten, a nehéz fizikai munkát, a sportolást a 3-6. postoperatív hónapban kezdhetik el.

7

5. Ellátás megfelelőségének indikátorai 

A kezelés eredményességét a fájdalmak és funkciózavar megszűnése valamint a korábbi fizikai aktivitáshoz (munka, sport) való visszatérés jelentik.

VI. Irodalomjegyzék 

1. Vízkelety: Az orthopaedia tankönyve Semmelweis Kiadó, 2002.
2. Campbells: Operative orthopaedics
3. Traumatológia tankönyv ( szerk.: dr. Renner Antal ) Medicina 2003.
4. Bulstrode et al.: Oxford Textbook of Orhopaedics and Trauma. Oxford University Press 2002.
5. Rockwood-Matsen: The Shoulder, Saunders 1990
6. Hawkins: Atlas of shoulder surgery, Mosby 1996
7. A Magyar Thrombosis és Haemostasis Társaság Konszenzus nyilatkozata a thromboemboliák megelőzése és kezeléséről 2001.

Kapcsolódó internetes oldalak 

www.ortopedtarsasag.hu

www.gyogytorna.lap.hu

www.egeszseg.lap.hu

VII. Melléklet 

1. Gyakori társbetegségek 

Tankönyvi adatoknak megfelelően

2. Érintett társszakmák 

Traumatológia, Reumatológia, Fizioterápia, Gyógytorna, Radiológia